Mindenféle / All kinds

Tyű, mennyi minden van! Annyi, hogy tán le sem tudom írni. Meg persze mindent nem is akarok (kacsint).
Először is: büszkén jelentem, hogy az elmúlt három hónap folyton őrülten házi-feladat-írós időszakának vége. Befejeztem ugyanis a szinkrondramaturg képzést. Juhéjj. De jó nekem. A végén kaptunk Tomasevics Zorkától (akiről a magyar szinkron egyik szobrát lehetne megformázni, s mellesleg szerintem zseniális nő) egy papírt, mely nem hivatalos ugyan, tehát semmi okj vagy ilyesmi, viszont a sok tudás, amit kaptunk, az immáron a miénk, és mint tudjuk, évmilliókra lesz tulajdonunk. Tehát elvileg januártól jöhetnek a filmek.
Aztán volt Hanuka, szépséges (nagyon enyhe neonáci hőzöngéssel); azután volt családi izraeli vacsoraest szent karácsony ünnepén sok humusszal és csípős szósszal (csak épp a falafel nem sikerült – szabályosan megsemmisült az olajban).
Volt egy kalandos vonatút, melynek során sikerült a vonaton hagynom az egyik szatyromat, és mire visszaszáguldottam érte, a takarító személyzet mosolyogva közölte, hogy ő megtalálta a táskámat, de „elvitték a vasutasok”. Befenyítettem volna ügyeletes tisztileg, meg mindenhogy, ahogy csak tudtam, még azt is felajánlottam, hogy kap egy ötezrest a zsebébe bele, csak a muffin sütőmet adja vissza (amit valószínű úgyis belehajított a legközelebbi kukába), de nem.
Aztán, ami még fontos, hogy van új gyűrűm. Csodálatos, egyedi (személyre szabottan készítette az ötvös), ezüst.
És végül a gombákok: szépségesen aranyos kis japán kristálygombák tenyésznek a konyhában. Úgy tűnik, jól érzik magukat, mert elég gyorsan szaporodnak. Nem nagyigényűek: nem kell nekik más, csak víz, cukor, pár szem mazsola és egy fél citrom, s máris készítik a finom nedűt, ami állítólag nagyon hasznos és egészséges itóka (egyes internetes fórumok szerint mindent gyógyít az ekcémától kezdve a sclerosis multiplexig, de szerintem azért ne essünk túlzásba, épp elég, hogy fincsi, s jót tesz a bélflóráknak, s ezáltal az emésztésnek).

-------------------------

Quite some happenings once again! May even be too much to write down. And of course I don’t want to put down everything in words (wink).
First of all: I am proud to pronounce that I finished my dubbing course! The three months long home-work-writing-all-the-time period is over. Yeah. The course was great, I learned tons, had one of the best teachers in this field. The “diploma” we got is not a legal paper, but it is good enough to go to any dubbing studio and start working. So 2010 might be the year of the movies.
Hanuka was pleasant as always (with some very light neo nazi actions); then we had an Israeli style family dinner funnily enough on x-mas day, with lots of yummy hummus and spicy stuff (the only thing that didn’t work out was the falafel, it literally disappeared in the oil).
On my way back to Budapest I left a bag on the train, and by the time I ran back to get it, the cleaner told me with an evil-angel-like smile on his face, that he found it, but “someone took it”. Tried to get him to give it back to me, even offered him money for my own hand cream and muffin baking form that he probably threw into the first garbage bin on his way, but he wouldn’t give it back to me. Oh well.
The other important news is that I got a new ring. A beautiful, special, silver ring, made especially for me by the jeweler.
And finally: the mushrooms! There are really cute and healthy Japanese mushrooms growing in the kitchen, which make a yummy and healthy drink. Well, ok, it's not really mushrooms... is also called water kefir. Funny name. According to some articles I read it heals everything from eczema to sclerosis multiplex. I think it might be a little exaggerated, but anyway, the juice is really tasty.

HF 4

Az volt a házi feladat, hogy egy ismert dallamra kellet szöveget írni.
A téli időszakra való tekintettel a „Magyar népmesék” dallamára (amely egyébként Gryllus Vilmos szerzeménye, azt hiszem) a következő szöveget sikerült rittyentenem:






Édes kukorica béles,
éhes gyerekeknek ez csudijó.

Mézes galagonya rétes,
ékes tetején a friss mogyoró.

Moccan valaki az erdőn,
rezzen a facsemete s roppan a jég.

Reggel kivirul a párkány,
s kályhánk leheli a tűz melegét.

Holnap / Tomorrow

Itthon vagyok. Ágyban fexem. Begfáztab. Dagyod. Nem, nem influenza. Citrobozs teja. Foghagyba. Gőzölés. Minden megvolt.
Nem baj, majd holnap jobb lesz.
A következő számot az obszcén szavaktól eltekintve nagyon szeretem.



This is a Hungarian Ragga song about how tomorrow will cover the today. I like it very much except for the bad words.
I'm home. Laying in bed. Got a cold. Not a flue, just a plain old cold. Drinking tea, eating tons of garlic, trying to steam the yucky stuff out of my head. Yeah. I do everything i can. Hope i'll be better soon.

Ássze

ÁSSZE!
Az ember beszéd közben gyakran használ idegen szavakat, hol tudatosan, hol pedig anélkül, hogy pontosan tudná a szó jelentését és eredetét. Azt már tudjuk, hogy a magyar nyelvbe rengeteg jövevényszó épült be az évszázadok során, ezért nem lepődünk meg, ha az értelmező szótárban találkozunk latin, görög, török, szláv, német, cigány, jiddis, stb. eredetű szavakkal. Ám ezekben a nyelvekben szintén vannak jövevényszavak, amelyek kis változtatással vándorolnak tovább. Így lehet az, hogy a magyar zsidó köznyelvben bizony még arameus gyökereket is találhatunk.
A következő - az előzőekhez képest talán kevésbé ismert - szavunk több szempontból is aktuális most, télvíz idején. Néhány héttel ezelőtt, Vájchi hetiszakaszban olvashattunk azokról az áldásokról, amelyeket Jákob ősapánk adott a fiainak halála előtt. Ezeken túlmenően még egy további áldást is tanulhatunk ebből a szakaszból. A Tórából tanuljuk ugyanis, hogy korábban az emberek nem betegség következtében haltak meg, hanem hirtelen, minden előjel nélkül. Amikor eljött a távozás ideje, a lélek az orron át hagyta el a testet, egy tüsszentéshez hasonlóan. Azt is tudjuk, hogy az első emberbe, Ádámba, az orrán keresztül lehelt lelket az Örökké-való; s máris felfedezhetjük a párhuzamot a magyar lélek – lélegzet szavak között is.
De térjünk vissza a jiddishez. Jákob betegsége idején már tudta, hogy meg fog halni, így volt ideje arra, hogy halála előtt „rendezze sorait”. Ebből a szempontból számára ajándék volt a betegség. A tüsszentés manapság már nem a végzet jele, csak utal a betegségre, vagy éppen annak egy tünete. Ezért kívánjuk, ha valaki tüsszent, hogy egészségére váljék. Ezt többféleképpen is tehetjük. Jiddisül erre az egyik, és egyben az ismertebb szavunk a németes Gesundheit vagy Gezintheit. A másik pedig az érdekesebb eredetű ’Ássze!’. Esetleg a kettő együtt: ássze gezint. Az ászuta (אסוטה) vagy jiddisesen kiejtve ászisze szó arameus eredetű, jelentése: egészség. Hogy még tovább lépjünk, az arameus szó gyökere az akkád aszutu illetve a sumér azu, melyek jelentése: gyógyító.
Az egyik legjobb áldás pedig, amit elköszönéskor valakinek csak adhatunk, az az, hogy legyen egészséges: Sei Gesund!

Csak semmi majré

Zsidó szavak rovatunk folytatódik tovább. E héten egy újabb olyan szóhoz érkeztünk, amely a magyar nyelvben főleg szleng kifejezésként ismeretes.
A majré szó jelentése a magyar nyelvben körülbelül annyit tesz, mint a félelem. Gyökere a héber mora (מורא), melynek jelentése szintén félelem.
Érzékelhető egy leheletnyi jelentésbeli különbség, amit pont az enyhesége miatt nehéz is megmagyarázni. Talán abból ered, hogy mivel a félelem magyar szó, tisztább, egyértelműbb a jelentése is. A félelem ugyanis valamivel erősebb kifejezésnek hat, mint a majré, de lehet, hogy ez csak az én szubjektív benyomásom.
Mindenesetre a szó létezik módosított formában is; melléknévként: majrés, illetve szép magyar „ikes” igeként: majrézik. Jiddisben ismert egy további alakja is, a majredig (vagy majredik), aminek az eredeti jelentése félelmetes, manapság azonban a „nagyon” szinonimájaként használatos a beszélt nyelvben; pl: „esz is majredig kalt”, azaz „nagyon hideg van”. Érdekes, hogy eredetileg negatív jelentése ellenére pozitív értelemben is találkozhatunk vele, ugyanúgy, ahogy magyarban is mondhatjuk, hogy valami „félelmetesen jó” vagy „iszonyú szép”.
A majré olyannyira beépült a magyar nyelvbe, hogy nem csak bizonyos szubkultúrákban használatos, hanem irodalmi szövegekben, újságcikkekben is találkozhatunk vele. Sőt, a hatvanas évek szűrt levegőjének közepette még egy ismert aforizmában is megjelent, miszerint „Hárman voltak a paplan alatt, a papa, a mama, és a majré”.
Meglepő módon és általam ismeretlen okból a szó jelentése a magyar katonai szlengben: kapaszkodó fogantyú a harckocsikban.

Virus?

Mostanában a csapból is influenza folyik.
Nem igazán tudom hova tenni az egészet, mert annyi minden kering pro és kontra.
Mert persze van, akinek mindenképp hasznos az oltás, de az a tömeghisztéria, ami van, kicsit túlzásnak tűnik. Az orvosok véleménye is megoszlik, ha jól tudom.
Engem az egészből az bosszant a legjobban, hogy ugye régebben az emberekkel meg lehetett vetetni minden sz*rt, ha kellőképp reklámozták, hogy mindenképp egyél ilyen meg olyan joghurtot és ilyen meg olyan farmered legyen, és akkor tutira csodaszép leszel és boldog. Na ez az, ami nem hat már annyira, mert ugye válság van. De az emberek zsebéből meg mégis ki kell húzni a pénzt valahogy. Erre mit mondanak? Hát hogy mindenképp vedd meg az oltást, különben halálnak halálával halsz, aztán akkor nézegethetsz. Ettől meg azért megijednek az emberek, és mennek a kis kuporgatott pénzükből oltatni a családot ha kell, ha nem, mert meghalni azt persze senki se szeret.
Szóval nemtom. Meghalni én sem szándékozom, mert van még egy kis dolgom ebben az életben. De azt gondolom, hogy egy egészséges szervezet, mint az enyém, csak megbirkózik egy vírussal! Már ha kifekszem. Úgyhogy semmi vész. Van otthon néhány olvasásra váró könyv, nem fogok unatkozni.


Everyone keeps talking about the flue issue lately.
I am not sure about the whole thing. There are so many pros and cons going around.
Ok, I can understand that people with a week immune system should get the vaccination. But the hysteria around the whole thing seems a little exaggerated to me. Even medical doctors don’t agree on the subject.
What upsets me is the business side of it. A little while back people would buy anything if they were told enough that they should eat this and that yogurt or wear this and that brand of jeans and you’ll be happy and beautiful. Now people don’t buy this garbage anymore, partially due to the economic situation. But all that money still must come out of their pockets somehow. So what’s the new trick? The flue! Either you buy the vaccination or you’ll die miserably. And since nobody likes to die, people run and get the vaccination for the whole family, thinking better safe than sorry.
So I really don’t know. I am not intending to die either, I still have a lot to do in this life. So I counting on my immune system and hope that a healthy body like mine will be able to handle a virus. And if I get it, I’ll stay in bed. There are many books on my shelf waiting to be read, so no worries.

7:53

Ma hajnali 7 óra 53 perckor érkeztem az irodába. Nem, nem vagyok beteg, aggodalomra semmi ok. Csak az történt, hogy elmentem reggel spinningre, de rajtam kívül csak az edző volt ott. Vele pedig megdumáltuk, hogy annyira most nincs kedvünk tekerni; ha társaság lenne, akkor igen, de így kettesben inkább hagyjuk. Úgyhogy bejöttem korán. Így legalább jó sok mindent meg tudok ma csinálni.
Egyébként amikor jöttem, szállingózott a hó az utcán. Még jó, hogy tegnap megvettem azt a jó kis Crocs kesztyűt! Belül polár, kívül kötött, végre egy igazán meleg kesztyű. Nagyon fogok igyekezni, hogy ne veszítsem el.


I arrived to my office at 7:53 this morning. No, I am not sick, no need to worry. What happened was that I went to my regular spinning class, but no one else was there besides me and the trainer. And since neither of us really felt like having a class with just the 2 of us this early in the morning (with other people there it is fun), I came to work. This way I can get some work done.
While I was walking to work, the snow was spitting a little bit. Good thing I got that cool pair of Crocs gloves last night. Finally a real warm pair of gloves, with polar fleece on the inside, knitted acrylic on the outside. I will try real hard not to lose them.

Faludy

Faludy György:
Tanuld meg ezt a versemet!

Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacillusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó –
memóriádból szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?

Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed –
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.

Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet.

--------------------------

Learn by Heart This Poem of Mine
by György Faludy

Learn by heart this poem of mine;
books only last a little time
and this one will be borrowed, scarred,
burned by Hungarian border guards,
lost by the library, broken-backed,
its paper dried up, crisped and cracked,
worm-eaten, crumbling into dust,
or slowly brown and self-combust
when climbing Fahrenheit has got
to 451, for that's how hot
your town will be when it burns down.
Learn by heart this poem of mine.

Learn by heart this poem of mine.
Soon books will vanish and you'll find
there won't be any poets or verse
or gas for car or bus - or hearse -
no beer to cheer you till you're crocked,
the liquor stores torn down or locked,
cash only fit to throw away,
as you come closer to that day
when TV steadily transmits
death-rays instead of movie hits
and not a soul to lend a hand
and everything is at an end
but what you hold within your mind,
so find a space there for these lines
and learn by heart this poem of mine.

Learn by heart this poem of mine;
recite it when the putrid tides
that stink of lye break from their beds,
when industry's rank vomit spreads
and covers every patch of ground,
when they've killed every lake and pond,
Destruction humped upon its crutch,
black rotting leaves on every branch;
when gargling plague chokes Springtime's throat
and twilight's breeze is poison, put
your rubber gasmask on and line
by line declaim this poem of mine.

Learn by heart this poem of mine
so, dead, I still will share the time
when you cannot endure a house
deprived of water, light, or gas,
and, stumbling out to find a cave,
roots, berries, nuts to stay alive,
get you a cudgel, find a well,
a bit of land, and, if it's held,
kill the owner, eat the corpse.
I'll trudge beside your faltering steps
between the ruins' broken stones,
whispering "You are dead; you're done!
Where would you go? That soul you own
froze solid when you left your town."
Learn by heart this poem of mine.

Maybe above you, on the earth,
there's nothing left and you, beneath,
deep in your bunker, ask how soon
before the poisoned air leaks down
through layers of lead and concrete. Can
there have been any point to Man
if this is how the thing must end?
What words of comfort can I send?
Shall I admit you've filled my mind
for countless years, through the blind
oppressive dark, the bitter light,
and, though long dead and gone, my hurt
and ancient eyes observe you still?
What else is there for me to tell
to you, who, facing time's design,
will find no use for life or time?
You must forget this poem of mine.

HF 3

Feladat: 5 értelmes aszparanta mondat. (Rövidebbek lettek, mint múltkor az eszperenték...)

1. Tavasszal csak gazt arat a ravasz magyar paraszt, ha tapasztalt.

2. Hajnalban hangtalan szavakkal marasztal a langy matrac.

3. Aranka arany haja s halk szava Arany ballada alanya vala.

4. Kaja alapanyagnak ma csak alma van sajna.

5. A makacs macska csacska mancsa akarva-akaratlan szarvasagancsba akadt.

Elöljáróban / In advance

Miután Békéscsabán az aradi vértanúkra emlékezők egy Faludy-verset olvastak föl, a Jobbik tiltakozott a szerinte „cionista és magyarellenes” költő művének nyilvános szavalása ellen. Sőt: a párt a jövőben előzetes cenzúrához kötné, hogy hivatalos ünnepségeken melyik költő verseit olvashatjuk föl.
A legközelebbi állami ünnep október huszonharmadika, az 1956-os forradalom ötvenharmadik évfordulója. Már most, a nácik hatalomra jutása vagy kormánytényezővé válása előtt meg kell mutatnunk, mi vár rájuk, ha módjuk és alkalmuk lesz az ilyen gyalázatos fenyegetéseket ránk kényszeríteni.
Úgy jelezhetjük erőnket és szolidaritásunkat, ha ezen az állami ünnepen Faludy-írásokkal emlékezünk meg a forradalomról.
Kérek mindenkit, akinek ilyesmire lehetősége van, és megveti a cenzúrát, a diktatúrát, a kirekesztést, a rasszizmust és az emberi gonoszság minden formáját, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az ünnepre.
Kérem, hogy aki egyetért velem, továbbítsa ezt az üzenetet.

Andrassew Iván

ivan@andrassew.hu
http://www.andrassew.blogspot.com


A few weeks ago, on a Hungarian national holiday, a poem of a well known, respected Hungarian poet, György Faludy was read. The extreme right wing party called Jobbik (Yobbic – but me and many others just call them nazis) protested immediately. They thought this poem shouldn’t have been recited on a Hungarian national holiday, and they would like to make sure it will never happen again.
Why, you may wonder now.
Because the poet was Jewish.
Again, I am not talking about the Middle Ages, neither the 1940’s. This is happening in 2009 in Hungary. This is the same party that wants to do away with gypsies and gays as well.
Luckily there are still some sane people in this country who think that this is absolutely insane. Therefore on the next national holiday, which happens to be the 23rd of October (you know, that’s when the Nazis like to throw cobble stones and set cars and buildings on fire) we will be the ones to protest. And we will do so with poems.
So stay tuned for a great Faludy poem this coming Friday. I’ll try to find one in English.

Latte!

Tegnap este sikerült életemben először megalkotnom ezt a gyönyörűségesen szabályos, réteges latte macchiato-t! Hála az Ikeában vásárolt tejhabosító bizgentyűnek, meg a youtube-on fellelhető oktató videóknak.


Last night, for the first time in my life I succeeded in making this beautiful and perfectly layered latte macchiato! Thanks to my new Ikea milk frother and the “how-to” videos on youtube.

HF 2

Feladat: 5 értelmes eszperente mondat.

1. Kedvem szegte e pervert szervezet rettenetesen rendszertelen szerkezete.

2. Nem kedvesem, egyetlen helytelen rendszernek sem engedelmeskedhetem, s ez megfellebbezhetetlen.

3. Szerelmetes neje egy sete meztelenre vetkezve lepte meg – Ede e kellembe teljesen belefeledkezett.

4. E lengyel kengyel nem kelengye; ezt kegyvesztett sebhelyes fegyencek s megveszekedett fenegyerekek rendesen megszervezett becstelen cserekereskedelme vetette erre.

5. Szentek Szentje, e nemes helyen, emelkedett szellemben, kenetteljesen esdeklem, ne vess meg engem, kegyelmezz gyermek lelkemnek.

HF 1

I’ve been getting some homework lately. Since it has to do with the Hungarian language, I won’t even try to translate the writings I will be posting under the name HF. It would make no sense.

--------------------

Mostanában néha kapok házi feladatot. Ez nagyon jó muri, úgyhogy bepötyögök majd ide is ezt-azt.

Feladat: egy egyperces novellán belül minél többször használni az én, te, ő szavak szinonimáit. Kicsit durva lett a vége, de kora reggel írtam a metrón, talán azért.

Ez te vagy. Ez itt, a bal szélső. Hidd el nekem. Mondom, hogy te vagy. Emlékszem, nagyon is jól emlékszem arra a napra. Én ekkor még ott sem voltam, amikor ez a fotó készült. Csak később értem oda. Te mindig pontos voltál már akkor is, és még most is előbb érsz oda mindenhova. Aznap is magad mondtad: időben ott kell lenni, hogy jó helyünk legyen, különben nem látunk semmit.
Hát így sem láttunk. Mert beállt elénk az a nagydarab fiú. Tessék, itt van, ő az. Ez itt, aki háttal áll. Hogy is hívták? Mindegy, nem fontos. Sokan voltak. Nézd csak, mennyi az ismerős. Péter is eljött. És a Kozma tanárnő. Az orvos meg ott van legelöl. Ez a stólás nő pedig Micike. Őnagysága mindig olyan elegáns volt. Furcsa jelenség ez, ahogy az idő mindent megszépít. Magam is nosztalgiával gondolok arra az időre, arra a szép napos délutánra.
Mintha nem is éppen egy nyilvános kivégzésre várnánk.

Git Sabesz! Git Jantev!

Legújabb szavunk (ami valójában több szó lesz) egy kicsit késve érkezik, de ha megjegyezzük, a következő ünnep alkalmával hasznosíthatjuk. Mivel épp csak most ért véget Szükesz, a Sátrak ünnepe, addig van időnk gyakorolni.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy a Salom (שלום) szót mindenki ismeri. Jelentése: béke; a mai héber nyelvben köszöntésként is használatos. Találkozhatunk vele szókapcsolatok formájában is, például salom aléchem, azaz béke veled; ami mind egyes, mind többes számban érvényes. Szombaton pedig hozzátehetjük a nap nevét, így lesz belőle sábát salom (שבת שלום).
Európai askenáz zsidó közösségekben azonban inkább a jiddis gut sábesz, vagy másképpen git sábesz (גוט שבת) az elterjedt forma mind a mai napig.
Ünnepkor ezt felváltja a gut (vagy git) jantev. De mi is az a jantev? Az ünnepeket a zsidó hagyomány leggyakrabban két néven említi. Az egyik a Tórában több helyen is előforduló chag (חג), a másik pedig a jom tov (יום טוב), melynek szó szerinti jelentése jó nap. Ez utóbbi kifejezés összevont alakja a jantev. Izraelben ezt manapság többnyire úgy hallhatjuk, hogy chag szameach, azaz boldog ünnepet.
És ezzel még nincs vége. Hiszen a félünnepet, azaz egy 7 vagy 8 napos ünnep első és utolsó napjai közötti időszakot meg kell különböztetnünk az ünneptől, de a hétköznaptól is! Erre is van tehát külön szavunk, ami nem más, mint a moed (מועד). Ennek megfelelően félünnepkor a megfelelő köszöntés a gut’n (vagy git’n) moed. Ennek modern változata az azonos jelentésű moadim l’szimcha, de ezzel már végképp túlteljesítettük a mai tantervet.

* A magyar fonetikus átírásban szereplő „ch” a héberben gyakran előforduló, torokban képzett „kemény h” hangzót jelöli, melynek a magyar nyelvben nincs megfelelője.

Kis magyar mitológia / A bit of Hungarian mythology

Vasárnap, egy kedves barátokkal elköltött ünnepi ebéd közben, az Emese elnevezésű ásványvíz kapcsán mindannyiunk enyhe fogalomzavarára, illetve történelmi és mitológiai ismereteink hiányos mivoltára derült fény. Mentségünkre legyen mondva, hogy régen volt már az általános iskola, és amúgy pedig egyéb területen mindannyian sokat okosodtunk azóta; továbbá az, hogy az ásványvizes palackon megtévesztés céljából egy csodaszarvas szerepel logóként.
Internetes források szerint tehát:
Volt egyszer Emese, az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja. Nevének jelentése: anyácska. Férje a Magóg király nemzetségéből származó Ögyek (máshol Ügyek vagy Ügek) volt. Történt egyszer, hogy egy turulmadár álmot bocsátott Emesére, melyben méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Ezt azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét Levédiából, és dicső királyok őse lesz. Egy másik változat szerint Emesét a turul termékenyítette meg álmában, így a magyarok őse tulajdonképpen a turul. A sztori első blikkre kicsit a Mózes sztori és a Jézus történet keverékének tűnik. Ez a fiú volt mindenesetre Álmos, Árpád fejedelem édes apukája. Álmos előtt volt még valahol Előd is, de azt nem egészen értem, hogy ő hol jön a képbe, mivel elég eltérőek a magyarázatok, ugyanis pár helyen azt írják, hogy Álmos apja volt Előd, de akkor meg mi van Ögyekkel, ugye.
A csodaszarvas után pediglen Hunor és Magor (a hunok, illetve a magyarok őse) futott egy új, ám akkor még meglehetősen mocsaras hazába, nem pedig Góg és Magóg, akik egy másik bibliai történetnek, sőt még az arab mitológiának is vitatott hősei; bár egy helyütt azt írják, hogy Magor azonos Magóggal.
Ők pedig (mármint Hunor és Magor) egy magyarázat szerint Nimród (a Tórában említett mezopotámiai király), egy másik szerint pedig Jáfet (kinek papája nem más vala, mint a bibliai Noé) fiai voltak (bár ez kronológiailag lehetetlen szerintem). Asszem ezt be kéne küldeni a kurucinfónak, hátha ez az infójuk hiányzik. Tán mégsem kéne oly nagyon utálni a zsidókat. Mert bár ha szigorúan vesszük, Noé még nem volt zsidó, de azt erősen kétlem, hogy római katolikus lett volna, és azért ősmagyarnak sem igazán mondanám.


During a festive Sunday lunch spent with a couple of friends, the shameful lack our knowledge of history and Hungarian mythology was revealed, thanks to a bottle of mineral water named Emeshe. By way of excuse we can say that grade school was a very long time ago, and since then we all have other fields of expertise; and besides, there was a drawing of the wonder deer on the bottle.
So according to the sources I found on the internet:
Emeshe was the great mother of all Magyars (Hungarians), the ancestor of many Hungarian kings. Even the original meaning of her name is: little mother. She was married to a man named Ögyek (or Ügyek or Ügek), who was the descendant of King Magog, who is known from the Bible. One day a Turul bird (which is like a giant hawk) made Emeshe fall asleep, and in her dream she saw a river pouring out of her womb, becoming larger and larger as it went further away. This meant that she was going to give birth to a son, who will lead his nation out of Levedia and will later become the forefather of great kings. According to another version the Turul actually made her fertile. At first the story may sound like the mixture of the Moses story and the birth of Jesus. But anyway, the son was born, and he was Almosh (Álmos), who bore Arpad (Árpád), the famous Hungarian king. Before Árpád there was another guy named Előd, but it is not quite clear from the different stories how exactly he came into the picture.
Regarding the wonder deer: it was followed to a new, back then pretty swampy homeland by the brothers Hunor and Magor (the forefathers of the Huns and the Magyars), and not Gog and Magog, who are known not only from the Bible, but even from Arabic mythology; though I found a source that said that Magor and Magog are the same person.
According to one story Hunor and Magor were the sons of Nimrod (king of Mesopotamia, as we learn from the Torah); but others hold that they were the sons of Yafet, who was the son of Noah (though I thing this is chronologically impossible).
So after all it turns out, that Hungarians should not hate Jews so much, because even though Noah might not yet have been Jewish in the sense of the word used today, but I kind of doubt he was Magyar, or Roman Catholic for that matter.

Jokkmokk

Tyűha. Ma vettem az Ikeában egy Jokkmokk (szép név, ugye?) asztalt négy székkel. Tisztára felnőttes érzés, ha az embernek van asztala. Jöhetnek a vendégek.


Wow. Today I bought a table with 4 chairs at Ikea. It’s called Jokkmokk; cool name, hey? It’s such an adult feeling to have a table. Ready for guests.

Amin gondolkoztam / What i've been thinking about

Például olyasmin gondolkoztam az elmúlt napokban, így Rosh hashana (zsidó újév) és Jom Kippur (engesztelőnap) között, hogy mi is az a bűn. Mert azt ugye tudjuk, hogy nem szabad rossz fát tenni a tűzre. És ha mégis megtörtént, akkor annak először is tudatában kell lenni, meg kell vallani önmagunk és I-sten előtt (bár néha az az érzésem, hogy a kettő egy és ugyanaz, hiszen ha őszinte vagyok magammal, ha saját magam előbb megvallok valamit, azt I-sten úgyis tudja, hiszen előtte titok nincs). Aztán meg kell bánni, meg kell térni belőle, és a jövőre vonatkozólag el kell határozni, hogy többet nem követem el. Volt erről a héten egy előadás is. Az is volt még benne, hogy pont az viszi előbbre a világot, ha hisszük, hogy módunkban áll befolyásolni illetve megváltoztatni a dolgok állását. Tehát nem azt mondjuk, hogy a világ rossz, benne mi is (eredendő bűn), úgyis mindegy, de majd ha ennek a kornak vége lesz, akkor így meg úgy. Nem. Hanem hiába rossz valami, akár én magam is, ha ezen változtatok, azzal a világon is változtatok. Ez mind szép és jó, ez eddig rendben is van.
Az én kérdésem egy lépéssel ezelőtt kezdődik. Hogy ugye mi a bűn. Igen, a kézenfekvő válasz az, hogy a Biblia pontos leírást ad erre vonatkozólag. De azért ez nem ilyen egyértelmű. Hiszen pont a Bibliából tudjuk, hogy az egyes emberek számára más-más dolgok minősülnek bűnnek. Hogy néha rendben van hazudni, ölni, lopni, elszeretni más feleségét.
Szóval szerintem nagyjából az a bűn, amivel mást ok nélkül bántunk. I-stent, embert, állatot, növényt, vagy éppen a Földet vagy a világűrt.
Na jó, persze ezzel együtt nem teljes a kép, hiszen okot mindig mindenre lehet találni. Mondhatnám úgy is, hogy mindig mindent be lehet bizonyítani, és mindennek az ellenkezőjét is.
Ezért aztán a legfontosabb tényleg az, hogy mi van belül. Hiszen hiába magyarázom valakinek, hogy egy adott dolog szerintem bűn (és be is bizonyítom neki, hogy miért) és térjen meg belőle, ha ő nem érzi úgy. Akkor nem fog tudni őszintén megtérni, és pláne nem fog a jövőben tartózkodni tőle.
De ugye azt sem lehet, hogy mindenki döntse el magának, hogy számára mi a bűn, és annak megfelelően élje az életét, mert akkor egy félelmetes káosz alakulna ki (vagy most is az van?). Szabályok, törvények, igenis kellenek.
Szóval az igazat megvallva nem nagyon tudom, hogy is van ez az egész. Gondolkozom ezen még egy kicsit.
Mindenesetre jó lenne, ha az élet könyvébe lennénk beírva és bepecsételve mindannyian.


In the past few days, between Rosh Hashana and Yom Kippur I have been thinking quite a lot about the concept and definition of sin. We know very well that we are not supposed to sin. And if it happens, we should first of all know about is, acknowledge is to ourselves and to G-od (sometimes I thing it’s the same thing; if we are honest to ourselves G-od knows anyway, there are no secrets in front of Him). Then we have to repent, and decide for the future that we are not going to do it again. I even heard a nice lecture about it during the week. The lecture also said that if we believe that we have the power and the ability to make the world better, it does indeed change things. So we shouldn’t just say that the world is bad, therefore we are bad too (since the story of Adam and Eve), and nothing matters because only after this world will be over will all kinds of things happen. No. Just the opposite. No matter how bad everything is, if I change myself, I change something in the world. And this is all true, all nice and wise and everything.
My question starts one step before this. Namely: what is the definition of sin? The obvious answer is that this is explained in detail in the Bible. But it is not this simple. Because we know exactly from the Bible, that the definition of sin may vary in different cases, for different people. That sometimes it is okay to lie, to kill, to steal, to want other people’s wife.
So I think that sin is something that hurts others for no good reason, whether it is G-od, humans, animals, plants, the Earth, or the space surrounding us.
Okay, this may not be a complete answer. A good reason can always be found. Everything can be explained, just like the opposite of everything.
Therefore the most important is what is inside. Because I can tell someone that a given thing is a sin (and prove it to them too), and that they should stop doing it. If they don’t feel it, if it is not coming from the inside, it’s worth nothing. They won’t be able to repent, and for sure they won’t be able to refrain from it in the future.
But still, we can’t say that everyone should decide for themselves and live their life accordingly either. This would cause total chaos (or do we live in total chaos already?). Rules and laws are a must.
So as I said, I really don’t know anything for sure. I’ll think about these things a bit more.
In any case it would be nice to be written and sealed in the book of life.

Mi újság? / What's news?

Lemondtam a Narancs előfizetést. Mert voltak ugyan benne érdekes cikkek időnként, de hosszú távon baromi unalmas az, hogy mindent és mindenkit jól leszólunk, megoldást meg mégsem tudunk semmire. Ezen kívül volt benne csomó érthetetlen hanta, mert ugye attól vagyunk csuda entellektüelek, ha magunk is alig értjük, amit írunk, a többi meg úgyis buta, azoknak mindegy. Na mindegy, azért jó ám a Narancs, csak most szünetet tartok.
A múltkor megvettem a 168 órát, de miután átlapoztam, egyetlen cikket sem olvastam el. Többet nem veszem meg.
A HVG-vel is próbálkozom. A H része jó, a V is érdekes, ám a G egyáltalán nem érdekel. Ezen kívül mostanában minden újság azzal van tele, hogy jaj válság van, hogy ki mit nyúlt le, ki mennyit sikkasztott, ki hány milliót vett fel. Hogy nem halad a metróépítés, mert lenyúlták a pénzt. Hogy nem halad a Margit híd sem, mert – mily meglepő – lenyúlták a pénzt. Egész kerületeket adnak el, aztán mi történik? Naná. Lenyúlják a pénzt. Mindenhol ez van, hol kicsiben, hol nagyban. És ez gusztustalan, meg unalmas is, erről nem akarok folyton olvasni.
Az sem érdekel továbbá, hogy mi van BB Évi gyerekével, hogy melyik sztárnak van narancsbőre, és hogy melyik énekesnél látták ugyanazt a táskát kétszer.
Az egészség magazinok csupa ostoba közhellyel vannak tele.
A National Geo sem a régi már.
De akkor mit olvassak? Dörmögő Dömötört?!

Képzeljétek, mostanában viszont csomót gondolkozom. Tudok ám még, ha nagyon megerőltetem magam. Holnap talán azt is leírom, mik járnak a fejemben.


I canceled my newspaper subscription. The paper is called “Hungarian Orange”, and at the beginning I really liked it. It seemed to be a normal liberal - left wing paper with some interesting articles about all kinds of interesting things. But after a while I had enough how everything and everyone is being criticized without any kind of solution to anything being offered. Besides there were articles that were trying to be so intellectual that I really don’t think even the person who wrote them understood what they were writing.
I bought one issue of a different paper, but flipping through it there was not a single article I actually read.
So I tried a third one. It was much better, with quite some interesting stuff in there. But then again I really don’t care at all about politics and economy. Even less I care about who steals what, however, most papers are full of how people defalcate. The building of the new Budapest metro line has been in the process for years now, but it just doesn’t seem to progress as someone always steals the money. The same thing with one of the bridges over the Danube. This kind of stuff is happening all over, the only difference is in how visible and obvious it is. It makes me sick, so I don’t want to read about it all the time.
Furthermore, I do not care about the private life of no-name stars, about other people’s cellulitis, and about the fashion I don’t intend to follow.
The health related magazines are full of dumb and empty phrases and useless diets.
National Geo is not what it used to be either.
But what should I read then? Kid’s papers?

But guess what. I’ve been thinking lately. I can still do it if I really want to. Tomorrow I might even write down some of my thoughts.

Böjtnap / Fast day

Még jó, hogy Rosh hashana után böjtnap következik. Különben biztos kidurrannék.
Hát, nem ez az újév volt életem legspirituálisabb élménye. Pedig amúgy minden rendben volt. Csak valahogy mégse. Talán nem voltam eléggé ráhangolódva. Régebben tudni véltem, hogyan kell megtérni, imádkozni, ilyesmi. Egy darabig működött is. Aztán azt tapasztaltam, hogy nehéz ezeket a dolgokat huzamosabb ideig ugyanazon a szinten tartani. Tehát a nullához képest ugyebár minden lépés a spiritualitás felé szinte leteríti az embert, olyan erővel bírnak az élmények. Ez aztán fokozható egy kicsit, és talán ismételhető is néhányszor, ahogy az ember tanul, és kezdi érteni, hogy mit csinál. De sajnos egy idő után pont ez az, ahol gellert kap az egész. Amikor már annyira tudunk mindent, hogy az érzéseknek nem marad hely, idő, s energia. És ami még veszélyesebb, amikor az ember beprogramozott agya felülírja vagy elnyomja az érzéseket. Olyankor talán többet kellene tanulni, de ahhoz meg már nincs elég lendület, lelkesedés. Hiszen amikor az ember túl sokat tanul, akkor bizony belelát olyan dolgokba is, amilyenekbe nem feltétlenül szeretne, és ez nem csak hogy elveszi a dolgok báját, hanem még meg is mérgezheti azt a keveset, ami addig stimmelt. Viszont akkor meg hogy van ez vajon? Igen, persze, boldogok a lelki szegények, tudom. De akkor mi van, ha valaki már nem lelki szegény?
Ez persze csak költői kérdés, amolyan elmélkedés eme csendes órán, itt irodám magányában.
Asszem most felveszek egy zoknit.
Szép napot.

-------------------------

Good thing Rosh hashana is followed by a fast day. I would surely explode otherwise.
Well, this holiday was not the most spiritual experience I ever had. I mean everything was really fine. But still, something was missing somehow. Maybe I wasn’t tuned in. There were times where I thought I knew how to repent, how to pray properly. It ever worked for a while. But then I found it hard to keep these things on the same level all the time. Starting from zero, every step taken towards spirituality has great power. It may get a bit stronger; it may even be repeated a few times, as one learns more and starts to understand what is really happening. But after a while this is exactly where it goes wrong. When you know so much, that there’s no place and time left for your feelings. And what is even more dangerous: when your pre-programmed brain starts to overwrite or oppress your feelings. Perhaps that’s when one should learn more, but there’s not enough enthusiasm. Because the more you learn the more you start to see things you didn’t really wanted to see. And this doesn’t only take away the charm; it may even destroy the beauty that was there before. What’s the solution then? Yeah, I know, happy are the poor in spirit. But what happens when you’ve already passed that stage?
These are not questions to be answered immediately. These are only thought inspired by the silence of my lonely office.

5770

Remélem, ez is egy jó év lesz. Áldást, békességet (külső s belső), bort, búzát, egészséget, s egyéb jókat kívánok mindenkinek.



I hope this too will be a good year to everyone. Wishing many blessings, peace (inside and out), health, happiness, and all the best to everyone.

Brave and crazy

Ez a szám a himnuszom. Legalábbis jelenleg.

This song is my anthem. At least for now.



If I could have my way
I'd be sleeping in the alley
On a couch with a friend and a bottle of gin
If I could have my way
I'd be runnin' with the circus
I would be taming all the lions
There'd be no denying I was brave and crazy
If I could have my way
I wouldn't be dreaming, scheming, screaming
Oooh, what am I gonna do
About you

I wishes were horses
This beggar would ride
I'd have my cake and eat it
With a little on the side
I'd never want for money
I'd never want for friends
I wouldn't have to make excuses for the shape that I'm in
Shaking and crazy
Before I saw your eyes
I was in control of my soul on the whole
Oooh, what am I gonna do
About you

Cool as a rule
I wouldn't play nobody's fool
But I keep on talking
Made in the shade
I had a perfect cue to fade
But I keep on walking

If I could have my way
I'd check out right now
I'd say out to lunch honey thanks a bunch
It wouldn't work out anyhow
But this desire's too much
It's rented out my brain
It's showing previews of your body
Driving me insane
And that's crazy
So all that I can do
Is to beg, plead, won't you tell me please
What am I gonna do
About you

Merre is? / Which way?

Most, hogy egy időpontban van a zsidó fesztivál és a meleg fesztivál, szegény neonácik biztos bajban vannak, hogy akkor most merre is támadjanak…

-------------------

Now, when the Jewish festival and the gay pride festival happens to be at the same time, the poor neo Nazis must be in trouble, not knowing which way to attack…

Cozombolis

Ezt a számot először valahol az alföldön hallottam a rádióban úgy két éve, amíg a révnél várakoztunk, s már akkor is tetszett a szövege.


I like this song because the lyrics talk about... umm... you know, peace and love and happiness and such.

Tangó

In memoriam Cseh Tamás.

Corfu rulez

Kiszámoltam ám. Pontosan 12 éve nem voltam nyaralni úgy igazán. Mert ugye Izrael és Magyarország között odavisszáztam ó de sok évig, aztán voltam Prágában, ami szintén nagyon jó volt. De egy ilyen igazán lazítós, tengerpartos, napsütéses, kikapcsolós nyaralás már nagyon kellett. Korfu mesés, jó meleg volt, ahogy ilyenkor illik, csak a tenger ne lenne olyan fene sós. Azért nem panaszkodhatok.

-----------------

It’s been 12 years since i’ve been on a real vacation. First I kept flying back and forth between Israel and Hungary for oh so many years, then I had a very nice trip to Prague. But now it was about time for a much needed, real relaxing vacation; you know how it is, sunshine, reggae, and such. Corfu is wonderful. It was very hot, as it should be this time of the year, which is alright with me. The sea could’ve been a bit less salty, but I truly have no reason to complain.



A házunk Peramában, ami nem is falu, csak házak az országút mentén.

Our house in Perama, which is not even a village, only some buildings on both sides of a road.





Viszont közel volt a medence.


At least the pool was real close.









Egyszer elmentünk hajókázni.


One day we went on a ship tour.








És láttuk a "kék lagúnát".


And we saw the "blue lagoon".








Meg még ilyen klassz helyeket. Jó kis fotókat csinál az új telefonom, igaz?

And other cool places like this. My new phone makes pretty good pix, hey?






Vannak barlangok, amiket csak a tenger felől lehet megközelíteni.


There are caves that can only be accessed from the sea.








A Sissy kastélyba busz vitt minket.

We visited the Sissy castle by bus.










És vannak olyan helyek is, ahova motorral lehet menni.

And there are other placess, where a bike will take you.













Mint például Cassiopi, ahol jókat lehetett búvárkodni.


Like Cassiopi, where you can see wonders under the water if you have goggles.







Vagy Sidari, ahol csodálatos homokkő képződmények vannak.


Or Sidari, where these beautiful sand stone figures are.







Ez már az Egér-sziget.


This is the Mouse Island.







És egy görög macsek.

And a Greek cat.













A mi tegnerpartunk. Legalábbis a lejárata.

Our very own beach. The steps leading to it i mean.















A csajok.

Da galz.

Meleg van? / Is it hot?

"Is it hot?" - says the corn on the left.
"What do you think?" - says the one on the right.

Rosenberg Dani

Borzalmas ez a dal. Úgy értem, a maga 3 akkordjával együtt ritka gyér a dallama, és iszonyatosan rossz a prozódiája is (helyenként már-már nevetséges).
Azért sikerült jót bőgnöm rajta.
Az viszont tetszik, hogy ugyanazok a zenészek, akik annak idején a "Tégy a gyűlölet ellen" koncerten is felléptek, fel-fel bukkannak időnként közösen egy-egy ilyen akció erejéig.

Nem engedi magát beágyazni ide, de a gugli kidobja Rosenberg Dani címszó alatt.

---------------

This is a terrible song. I mean the three simple chords are not enough to make a boring tune any better, and the words are pretty dumb too.
It made me cry anyway.
It is about the frienship of 2 Hungarian high school kids in the 40's. One of them is Jewish. You can guess the rest.
Sung by famous Hungarian singers.

The video doesn't let itself to be blogged, but you can listen to it if you google the words Rosenberg Dani.

Abrakadabra

Abrakadabra!

Bűvészkedni fogunk. Elővarázsoljuk a varázsszó jelentését az etimológia legrejtelmesebb zugaiból.
Manapság leginkább mint misztikus varázsige használatos, gyakran a bűvészek is ennek segítségével hajtják végre mutatványaikat. Szokás még belőle amulettet készíteni, betegségek és gonosz szellemek ellen. Nem csak magyarul, hanem nagyon sok más nyelvben is ismeretes. Sőt, egy formája még a Harry Potter könyvekben is előfordul. De vajon honnan ered?
A Tórában, Mózes első könyvében nyomon követhetjük a teremtés történetét. Innen tudjuk, hogy az Örökké-való nem némán, egyszerre teremtette a világot, hanem egy pontosan felépített rendszernek megfelelő lépésekben, és minden újabb fázis előtt kijelentette, hogy mi lesz a következő teremtmény. Erre utal a misnának az egyik legismertebb könyve, az Atyák bölcs mondásai (pirké avot) is (5. fej., 1. mondat), mely minden zsidó imakönyvben megtalálható: „Tíz mondattal teremtetett a világ”.
Innen ered az arameus gyökerű kabbalisztikus fogalom, az Avra K’Davra (אברא כדברא) is, melynek jelentése: „Úgy teremtek, amint szólok”.
Egy másik értelmezés szerint, ha a kifejezés első „alef” betűjét „ájin”-ra cseréljük, a hangalakja változatlan marad, de mivel a jelentése megváltozik, azt is jelentheti: „Ami kimondatott, az beteljesedik (elmúlik)”.
A héber nyelvben találkozunk 6 olyan betűvel is, amelyek kiejtése változhat aszerint, hogy van-e benne pont. A pont ugyanis keményíti, vagy zöngésíti a hangot. Az egyik ilyen betű a bét illetve vét (ב). Ennek köszönhető, hogy a fonetikus átírásban az eredeti kifejezésből varázslatos módon abrakadabra lett.

Szív / Heart

Szív

Láttam ma reggel
egy embert a metrón

alkarján tetovált szív

Nagyapám karján is
tetovált szív volt

alatta tetovált szám

-------------------------

Heart

I saw a man on the
subway this morning

with a heart tattooed on his arm

My grandfather had a heart
tattooed on his forearm

with a number tattooed under it

Hauser

Ez a hét érdekesen kezdődött. A szombat délutáni vihar az északi vasúti összekötő hídon talált. Gyönyörű volt, és egyben félelmetes is. Persze nem terveztem épp a hídon lenni a legnagyobb szélben, de így alakult. Aztán vasárnap már fura volt a torkom, de azért elmentem Nagymarosra a Nyeső Mari és barátai lemezbemutató koncertre, méghozzá „barátai” minőségben, úgyismint kórustag. Lehet, hogy ezt nem kellett volna, bár akkor még hangom is volt. Estére már nem nagyon. Hétfőn rögtön reggel láttam, hogy ebből ma nem lesz semmi – és tényleg, délután 5-ig egyfolytában aludtam. Úgy látszik, a szervezetemnek szüksége volt az alvásra. Borzasztó fura ebben az iszonyú melegben ágyban feküdni hőemelkedéssel.
Ámde a hétfőre kedd jön. Amikor is az történt, hogy Poszi barátommal kávézás után betértünk a Klauzál téri csarnokban az ócskáshoz, ahol néha nagyon klassz dolgokat lehet kifogni. Elég gyorsan végeztünk, mert nem volt semmi új, de ahogy megyünk kifele, látom ám, hogy ott virít egy szépséges kék porszívó.
- Eladó?
- El.
- Ki lehet próbálni?
- Ki.
- Mennyibe kerül?
- 2500.
- No, akkor jön velem. – És jött. Nagyon menő, majdnem új, Hauser cyclon márkájú, porzsák nélküli, ami azért jó, mert utálom a porzsákot. Nézegettem a neten, újonnan 17-18ezer Forint egy ilyen! Úgyhogy igencsak jó üzletet csaptam.
Aztán tegnap meg lecsó partin voltunk. És ha még csak lecsó lett volna! De utána az este egy oktató jellegű römi partiba torkollott. Ami pedig ezért nagyon jó dolog, mert olyan rég szeretnék már összehozni egy rendszeres römizős társaságot, ahogy a nagyszüleimnél volt rég, de eddig még sose jött össze. Talán azért, mert még sose mondtam senkinek.
Ez pont olyan, mikor kiskoromban mindig dömpert akartam. És mindenféle szép és jó játékot kaptam, csak épp dömpert nem. Persze nem szóltam, hogy azt szeretnék. Csak csendben vágyakoztam. Hja… néma gyereknek…

-----------------------------------

This week took an interesting start. The huge storm on Shabbos afternoon found me on a bridge between Buda and Pest. It was amazingly beautiful and scary at the same time. Of course I didn’t mean to be right there right then, it just happened so. On Sunday my throat was kinda weird. But I went to my guitar teacher’s concert anyway. Maybe I shouldn’t have. That night I started losing my voice. Monday morning I figured I might as well just stay in bed and I slept till 5 pm straight. Guess my body needed to rest. It was pretty weird to be in bed with fever when it is so boiling hot outside.
On Tuesday I already came to work. After having my coffee with a friend, we went into a nearby second hand store we both like to check out from time to time. There was nothing interesting there, so we were about to leave, but on the way out I suddenly spotted a beautiful blue vacuum cleaner.
- Is it for sale?
- Yes.
- Can is try it out?
- Yes.
- How much does it cost?
- 2500.
- Ok, I’ll take it. – And I did! It is a very good one, almost new, the brand is called Hauser, which is a known one. So all in all I did a very good deal, especially because I looked it up on the net, it costs about 7 times more in the stores.
Last night we were invited for dinner. And not only dinner! After we finished we played cards. It made me very happy because I’ve been dreaming of having a usual weekly cards night, just like my grandparents did. So far it never happened, maybe because I never mentioned it to anyone..
It’s like the toy dumpcart I always wanted when I was a kid. I got all kinds of beautiful toys, but never a dumpcart. Of course I never told anyone I wanted one.
How does that saying go with the mute child and his mother?

Piros kabát / Red coat

No, hát most már tényleg nagyon régen írtam. Nem mintha nem lenne miről. Éppen hogy a bőség zavarában nem is tudom, mi a legérdekesebb. Ami belül történik, vagy ami kívül. Kívülről: három hete itt volt Apka (te jó ég, azóta nem írtam egy sort se!!!), és igen jót mulattunk. Volt ugye a péntek este, aztán először egy koncerten roptuk, utána pedig egy karaoke bárban kötöttünk ki (véletlenül…), ahol Apka elénekelte a dzsigolót és igen nagy sikere volt, csak nem hiszi el.
Aztán a következő hétvégén, ami kettővel ezelőtt volt, nagyon kalandos hétvégénk volt, melynek során rengeteg nagy felfedezést tettünk. A hétvége alakulásában fontos szerepet játszott egy defekt, melyet kalandos vonatút követett, majd 30 km tekerés a Somogyi dombságban, hegynek fel. De minek. Talán, hogy megint megállapítást nyerjen, hogy a kutyák gyakran sokkal jobb fejek, mint a gazdáik. Láttam végre, milyen egy ösztönpróba, amikor a kis pulik, pumik, mudik, francia pásztorkutyák, meg az a nagy fekete, ami időnként a Klauzál téren szokott sétálni, bemutathatják tudományukat. Az nagy élmény volt. Viszont a társaság és a szállás valami rémálom volt. Úgyhogy hála a bérelt bicajoknak újabb kerekezés következett, hihetetlen helyeken át, majd pedig a Krisna völgyben pihentünk meg. Roppant fílinges a Krisna völgyben lenni Sabeszkor… És persze a helyszín megint jó sok elmélkedésre adott okot, a vallásokkal és a hittel kapcsolatban, amiről nem most fogok írni, hanem egy következő bejegyzésben, mert kicsit hosszabb lesz. Talán. Ha össze tudom szedni a mindenféle kavargó gondolataimat.
Aztán az elmúlt hétvégén otthon voltam, ahol majdnem elmentünk a Bányába, de inkább füvet nyírtam, valamint beruháztam egy piros átmeneti kabátba. Úgy örülök, hogy van egy piros kabátom. Még sose volt nekem ilyen.
Aztán még az is van, hogy lesz Nyeső Marinak 2 azaz kettő darab lemezbemutató koncertje, ahol kórustag leszek, ami szerintem hűha.


It’s been ever so long again since my last post… so many things happened, I don’t even know where to start. Inside or out. Let’s see the outside, that seems to be easier:
My Dad was here 3 weeks ago (that’s how long I didn’t write for…), and we had a great time together. There was a Friday night meal, and the next day we went to a concert first, then continued in a karaoke bar, where he sang “I’m just a gigolo” and he was very good he just doesn’t believe me.
The following weekend, which was 2 weeks ago, was very exciting and challenging. We biked a lot up hill, saw sheepdogs in action, which was very interesting and I’ve always wanted to see how they work. Due to the fact that the dogs were much nicer than their keepers; and to the terrible accommodation we got back on out bikes and ended up in the Krishna village. It was very special to spend Shabbos in the Krishna village… Had a good chance to think and talk about religion, faith, belief, and other easy and light issues. This weekend made me realize some things, about those I will write another time if and when I can get my thoughts and my action together.
And finally this past weekend I was home. Almost had a night out and cut the grass the next day. And got a red coat. I never had a red coat before and I am very happy I have one now.
Last but not at all least – my guitar teacher, Nyeso Mari asked me to be in the choir for 2 of her concerts, which is quite a biggie for me. Yay.

A haverom ma nálam héderel

A haverom ma nálam héderel. Esetleg fordítva. Miért is ne hallhatnánk ehhez hasonló mondatokat, most, hogy kitört a vakáció. Akár még olyan szájakból is, amelyek ha tudnák, hogy „zsidóul” beszélnek, nem biztos, hogy így mondanák.
A haver (חבר) szót bizonyára mindenki ismeri, használja. A héber szó nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen elsődleges jelentése megfelel annak, ahogyan az a magyar nyelvben is használatos: barát. Egy másik jelentése lehet a „tag” is. Például a „haver kneszet” szóösszetétel parlamenti tagot jelent, ugyanerre a mintára a „haver kibuc” kibuctagot.
Érdekes, hogy ugyanezekből a mássalhangzókból egy férfinév is származik: a Hever. Ez a név ma már nem használatos, ám a szentírási források szerint ez volt Mózes apósának, Jitrónak az egyik neve, valamint így hívták annak a Jaelnek a férjét is, aki a Bírák könyvében olvasható történet szerint megölte Sziszerát, a gonosz kánaánita hadvezért.
A héder (חדר) szó jelentése: szoba. A modern héberben ma is így használatos. Ám a jiddisben van egy másik értelme is. Ha például egy ismerősünk azt mondja, hogy a fia a „héderben” tanul, az nem azt jelenti, hogy a gyermek szobafogságra ítéltetett. Hédernek hívják ugyanis azt a lexikonokban héber elemi iskolaként szereplő intézményt, ahol a zsidó fiúk a szent tudományok alapjait sajátítják el az első lépésektől kezdve. Ezután következik a Jesiva, ahova a már idősebbek járnak, majd a Kollel, ahol a már házas, vagy dolgozó férfiak tanulnak.

Múzeumos éjszaka, biciklis nap / Museum night, bike day

Az elmúlt mozgalmas hét után a hétvége sem volt épp unalmas. Szombat éjjel rengeteg klassz múzeumban voltunk, hiszen múzeumok éjszakája volt. Valami furcsa okból az idén először sikerült részt vennem rajta, és nem bántam meg. Magukon a múzeumokon kívül azt is nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy hol milyen közönség gyűlik össze.
Ma pedig, miután elállt az eső, a Lágymányosi öböl került sorra, természetesen biciklivel. Az útvonalkereső szerint a kitérőkkel együtt kb. 17 km, az oda-vissza mennyi is?

After a busy last week, the weekend was not boring either. Saturday night we went to lost of museums, as it was the Night of Museums. For one ticket you can go all over – and I did. It was very exciting. For some weird reason this was the first time I went; but definitely not the last! Besides the museums it was really interesting to watch what kind of crowd each different place attracts.
Today, after the rain stopped, a long bike ride took place to a beautiful harbor on the Danube. According to the route planner the ride there was about 17 km. How much is that back and forth?



Éjszaka a metrón.

On the subway at night.








Borongós.

Cloudy.








Sítalpas hajó.

A ship on skies.







Esőcseppek a pókhálón.

Raindrops on a spider's web.

Porszívó / Vacuum cleaner

Van nekem egy klassz kis piros porszívóm. Anyukámtól kaptam, miután Budapestre költöztem, valamikor 2005 telén. A kis piros azóta is hűséggel szolgál, jó sokat dolgoztunk már együtt. A fokozatkapcsoló tekerentyűjét úgy 2 éve kicserélték egy szovjet kapcsolóra, mert folyton elromlott. De azóta minden rendben. Mostanában viszont mindig beszippantja a zsinórt, és hamar felforrósodik. Ezért ma bevittem a szervizbe, ahol a szovjet kapcsolót is kapta annak idején. A szervizes ember, akiben teljesen megbízok, mert már bizonyított, azt mondta, hogy ezeknek a mai porszívóknak sajnos véges az élettartamuk, a motorját kicserélni többe kerülne, mint venni egy másikat, ezért használjam, amíg megy, aztán vegyek egy újat, ugyanebben az árkategóriában, hiszen a drágább is ugyanennyi idő alatt adja meg magát.
De nem is ez most a lényeg.
Hanem az, hogy milyen jó dolog a porszívó. És nem csak ezért, mert én porszívófüggő vagyok, és mert szerintem a lakás tisztaságának egyik fő eszköze. Hanem a mai világban úgy általában is jó, ha mindig van az embernél egy porszívó. Ma reggel is micsoda hasznát vettem. Szállok ki a metróból, és ott van egy ilyen pacák, akire más jelző nem is nagyon használható, mint az, hogy büdös bunkó, és akkor ezzel mindent elmondtam. Tenyérbe mászó, rettentő unszimpatikus, törtető, könyöklő; az a fajta, aki a fizikai erejét kihasználva jut fel a mozgólépcsőre, azáltal, hogy mindenki mást félrelök. Ily módon pont mögé kerültem. Először bosszankodtam, hogy na tessék, micsoda egy büdös bunkó. Aztán ahogy haladt a mozgólépcső egyre feljebb, bennem megérett a nagy elhatározás, amit aztán tett is követett. Történt ugyanis, hogy megigazítottam a ruhámat, aztán a táskáimat is, először a kicsit, ami a nyakamban lóg mindig, aztán a hátizsákot, amiben a tornacuccom van, és mindeközben, ó, jajj, meglendült az a szatyor is, amiben a porszívó volt... A büdös bunkó olyan megdöbbent képpel nézett hátra, hogy már akkor a röhögőgörcs kerülgetett, de nem néztem rá, hanem igazgattam tovább a blúzomat ártatlan képpel. A mozgólépcső tetején megint rám nézett, és észrevette, hogy igencsak mosolygok, ezért így szólt (szó szerint idézem): „Ugye tudja, hogy bunkó tetszik lenni?” Na ez volt az a pont, amikor hangosan előtört belőlem a kacaj. És végigröhötem az utat a villamoson is, és azóta is vigyorgok, ha csak eszembe jut.


I have a nice, little red vacuum cleaner. My mom bought it for me back in 2005, shortly after I moved to Budapest. It’s been a very good mate for me ever since, we’ve worked quite a lot together. I had to take it to the vacuum cleaner doc a few times for little fix ups, but all in all it’s been doing a great job all along. However, it’s been having a hard time lately. The cord always gets sucked in, and the case gets real hot after a while. So this morning we went to the doctor again. The guy said that even the best vacuum cleaners’ life come to an end one day, and to change the engine would be more expensive than a new vacuum cleaner, so I should use it as long as I can and then buy a new one, but not more expensive than this little red one, as the expensive ones die after the same amount of time.
But this is not what I wanted to write about.
I wanted to write about what a good thing a vacuum cleaner is. And not only because I am a vacuum cleaner addict and I think it’s the best and most effective tool in cleaning the house; but also in general is it good to always have a vacuum cleaner handy. Luckily I had it on me this morning! As I get out of the subway, there is this scumbag. There is just no other word for this kind of men; the kind who has a repulsive face and you can just tell that he is aggressive by the way he pushes away everyone else in order to get to the escalator 2 seconds earlier. This is how I ended up behind him. First I was a bit angry at him, but then I had an idea. Slowly I started fixing my clothes and my bags; first the small one that is always with me, and then the backpack, and guess what, in the process the bag with the vacuum cleaner in it got swung by mistake… The scumbag looked back with a really shocked face, but I didn’t really look at him as I was still busy fixing my skirt innocently. I had to laugh like crazy, but at this point I didn’t. But when we got off the escalator, he looked at me again and saw me smiling so he said: “You do know that you are nasty, right?”. This was the moment when I cracked up and started to laugh out loud. And I had to laugh the whole way on the tram, and I still can’t get that smile off of my face when I remember the scene!

Megvan / Got 'em

Íme az új MBT-m.


These are my new MBT's.

Tej / Milk

Tegnap este gondoltam, csinálok egy jó kis turmixot, ha már van otthon az a finom meggy. Ezért hazafelé bementem a boltba egy liter tejért. Illetve csak félért, de mivel nem volt feles, vettem egy egészet. Hazamegyek, kinyitom, s mit látok: aludttejet! Mondhatni romlott tejet. Lejárati dátumnak június 21 volt feltüntetve, tegnap volt 15. És ha nem lettem volna már bazi fáradt. és ha úgy általában nem lennék baromi fáradt attól, hogy lépten-nyomon átverik az embert, hogy folyton reklamálni kell, hogy folyton extra köröket kell futnom azért, mert mások nem úgy végzik a dolgukat, ahogy kellene, vagy épp csak olyanjuk van, hogy engem most jól átvernek, akkor biztos visszavittem volna. De ez tényleg annyira fárasztó.
Az a baj, hogy én még mindig szeretek itt élni. És eszem ágában sincs megint venni a cókmókomat, megint magam mögött hagyni az egész eddigi életemet, a munkámat, a családomat, a barátaimat, és elköltözni a világ másik felére, csak ezért, mert a nép cirkuszt akar! Mert oly korban élünk, hogy idióta neonácik ülnek ez Európai parlamentben, és mert Magyarországon Holokauszt emlékműveket gyaláznak meg disznólábakkal, és zsidó sírokra vizelnek és roma gyerekeket gyilkolnak le brutálisan sörétes puskával! Nem és nem!
De akkor meg hogy lehet ezt vajon épp ésszel kibírni?!

-----------------------------------------


Last night i thought I’d make a yummy shake if I already have those beautiful cherries in the fridge. So I went into the store for a carton of milk. I get home, open my milk, and what do I see: curd! In other words spoiled milk. The date on the box said it’s good till the 21st. Yesterday was the 15th. If only I wouldn’t have been so tired, and if I wasn’t already in general so tired of being scammed, of complaining, of running extra circles because other people do not do their job right or because they simply feel like fooling others, I might have returned it. But all this is so tiring.
The problem is that I still like living here. And the last thing I wanna do nowadays is to pick up my suitcase once again, packing up my entire life again, saying goodbye to my family and friends again, leaving my job and my whole life again and moving to the other side of the planet; only because the people want circus! Because we live in an age when neo-Nazi idiots have a place in the European Parliament, when in the republic of Hungary Holocaust memorials are being outraged with pig feet, when Jewish graves are being micturated on, when gipsy children are brutally murdered with guns! No, no, no!
But then how is it possible to coop with all this and stay sane?!

Gondolatok a réten / Thoughts on the hillside

Olvastam ma egy jó blogot. Illetve kettőt, hiszen előbb az író jmpoint-os blogját nézegettem. És tetszett. Hogy ír, és hogy őszinte.
Jó lenne igazán őszinte blogot írni, csak nem nagyon merek. Vagy mi. Vajon miért? Talán mert azt naplónak hívják, amit meg az ember nem feltétlenül tenne fel a netre. Ez maga az öncenzúra. Vagy mi. Titkolózás semmiképp. A hallgatáshoz való jog inkább. Az ember azt tesz fel a netre, amit akar. Se többet, se kevesebbet. Hmmm. Sajna ezzel mindenki így van.
Jó ez azért, hogy az ember kiteheti magát a kirakatba, anélkül, hogy igazán kitenné magát a kirakatba. Ír is meg nem is. Megvan! Ez a Mátyás király szindróma.

Tegnap sárkányt eregetni voltunk a Nagyszénás réten. Nagyon szépséges ott. És végre nagyon jó szél volt, órákig lehetett gyakorolni, amire nem gyakran van alkalom, hiszen vagy hely, vagy idő, vagy szél nincs hozzá. A három tényező együttállása viszonylag ritka. Az érdekes az, hogy azt gondolná az ember, hogy ha már minden ilyen jól összejött, akkor nem is kell más, lehet pihenni, lengeni, szálldosni a szelek szárnyán. Ám ez csak félig igaz.
Vannak ugyanis olyan egyszerűbb, olcsóbb, rövid zsinóros sárkányok, amiknek a felengedéséhez nem kell sem különösebb tudomány, sem egy enyhe fuvallatnál több. Aztán ha megvan, akkor le lehet heverni a fűbe, és nézni a sárkányt, ahogy billeg ide-oda, míg a zsinórja engedi.
Na, hát ez dögunalom.
Ezért vannak a komolyabb, drágább sárkányok. Bonyolultabb szerkezet, komolyabb és hosszabb, erősebb zsinór, magasabbra tud szállni, éppen ezért nehezebb irányítani, sokkal jobban bele tud gabalyodni a fába s miegyébbe, ha beletesszük, és nem mindegy neki, milyen szél fúj. És ez még nem minden. Muszáj vele kanyarodni. Különben leesik, s agyoncsap valakit.
Mi ebből a tanulság? Valami olyasmi, hogy aki szárnyalni vágy, az ne nyavalyogjon, ha sok a kanyar, s fúj a szél.


I read a good blog today. I actually read 2 blogs of the same person, in Hungarian. And I liked them both. I like the his style, and I like the fact that he writes regularly and honestly.
I would kind of like to write more honestly but I don’t dare. Or what. Why? Maybe because writing honestly is called a diary and that is something people don’t necessary post on the net. This is self-censure itself. Or something like this. Not keeping a secret, no. It’s different. More like the individual right not to tell certain things. People post on the net whatever they want. Not more and not less. Hmmm. Unfortunately it is true of everyone.
It is good in a way, that one can show him/herself to the world without really showing him/herself to the world. To write and not to write at the same time.

We’ve been kite flying yesterday, on a beautiful hillside near Budapest. It was amazing. The wind was finally perfect, we could practice for hours, which doesn’t happen too often, as many times a lack of time, lack of wind, or lack of suitable place occurs. To have all three of them is very lucky. It is very interesting. You’d think that once everything is together there’s nothing left to do but to lean back and rest, fly on the wings of the winds. But it ain’t necessarily so.
There are more simple, cheap kites with relatively short lines, which require neither special talent of knowledge, nor more than a gentle breeze in order to fly. Once it is done, you can lay down in the grass and watch your kite swaying in the air as far as the line lets.
Now this is pretty boring.
That’s why there are more serious, more expensive kites. A bit more complicated structure; better, stronger and longer lines, which let it fly higher and can get extremely tangled. These ones need good wind too. And this is not all. These kites must turn and maneuver. Or else they fall and hit someone in the head.
What can we learn from all this? Something like whoever wants to fly high should not complain about the turns and the wind.

MBT lépések 2 / MBT steps 2

Hát ez gyorsan ment! Mire befejeztem az előző bejegyzést, már itt is volt a következő válasz, miszerint nekik megvan a számla, így azt nem kell vinnem. Úgyhogy most már nincs más dolgom, mint hétfőn bemenni az új, ezúttal remélhetőleg megfelelő minőségű MBT-ért.

------------------

Wow – this was quick. By the time I finished the previous post I got the answer that they do have the original receipt. So now all I have to do is to choose my new pair of MBTs, this time hopefully of decent quality.

MBT lépések / MBT steps

Az MBT válasza:

Tisztelt Wéber Edina!

Ahogy már telefonon is jeleztem Önnek a szakszervízünk gyári hibát talált a lábbeliben, ezért cseréljük Önnek. Kérném, fáradjon be az érintett boltba, ahol érvényesítheti a cserét, melyre három hónap áll rendelkezésre. Kérném, hogy vigye magával a jegyzőkönyvet és a vásárlásról szóló számlát.

Köszönettel:
XY
Garanciális ügyintéző
MBT Magyarország Kft.



Erre az enyém:

Kedves XY!

Válaszát nagyon köszönöm, ezt a megoldást teljesen korrektnek találom.
Mihelyt pont kerül az i-re, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél is jelezni fogom a pozitív végkifejletet. Remélem, addig nem indítanak vizsgálatot.

Legközelebb a hétfői napon lesz alkalmam bemenni a Károly körúti MBT üzletbe.
A vásárlásról szóló számla azonban már nincs meg. Az önök rendszerében biztosan megtalálható a vásárlásnak valamiféle nyoma. Az Október 23. utcában a vásárlás napján a számítógép vagy a pénztárgép (már nem emlékszem pontosan) meghibásodása miatt csak céges számlát tudtak kiállítani, ezért a lábbelit *** BT névre vettem.

Üdvözlettel,

Weber Edina

-------------------------

This morning i got a phone call from the MBT rep saying that after their inspection my MBTs were found defective; and I will get a new pair in one of their stores – if I have the original receipt.

So I informed her that I do not have the original receipt; however, I am sure they have some documentation in their system. On the day of the purchase their cash register or computer (don’t remember which) was broken so they made me out a receipt to the name of my colleague’s company.

Now I am waiting for the next answer.

Beatles *** Yiddish

Ezt felteszem, mert mindeninek látnia / hallania kell!!!
Egy barátom küldte át az imént és teljesen kész vagyok tőle. Íme:

-------------

I must post this because it is an absolute must see / hear for everyone!!!
A friend of mine just sent it to me and i'm crazy for this stuff. Enjoy!

Csendes napok / Quiet days

Jó lenne, ha jó idő lenne már. Mert itt a nyár, vagy mi. A hétvégi cseresznyézés is a múlt heti borongás miatt dőlt dugába. Sebaj, attól függetlenül nagyon klassz kis napok voltak ezek, bár a karomon még mindig van 2 kék folt a kalandparknak köszönhetően. Mint valami bunyósnak. Erdei kötélpálya 9 méter magasban, azám. Közben felmerült bennem, hogy a régi korok emberei mennyit röhögnének most rajtunk, meg amúgy is, milyen fura már, hogy a ma emberének mintha nem lenne elég kihívás az életében, hogy itt az erdőben a fák közé kifeszített huzalokon kepesztet, és élvezi, sőt, még fizet is érte.

Mostanában van a roma fesztivál a Gödörben, ami nagyon izgi, holnap jól el is megyünk oda.
Amúgy meg csend van.

------------------------------------

It would be nice if the weather would be nice already. The cherry picking this past weekend didn’t really happen because there was hardly any sunshine last week. Never mind, it was a great weekend anyway. I still have 2 blue spots on my arm from the challenge park. Like some fighter. You have to climb on ropes in the forest, in the height of 9 meters above the ground. Cool, hey? While I was up there I thought about how weird this is, that in our crazy times we act as if we wouldn’t have enough challenge every day, we go and climb and on ropes attached to trees… and we enjoy it, we even pay for it.

This week is the gipsy festival, we might go check it out tomorrow.
Otherwise there is silence.

MBT problémák

This time a short explanation is English first:
I got my MBT-s last year – and I absolutely loved them! Walked around with them the whole winter, my back pain has gone bye-bye, but guess what: my MBTs started to fall apart. This unfortunate event made me rather said; not only because I loved them and I paid a hell of a lot of money for them, but also because the MBT representatives treated me like garbage when I dared to complain. So here I go, filing a case at the Bureau of Consumer Protection.

Hope I’ll be able to post good news soon.

------------------------------------------

Létrejött itt egy kisebbfajta kálvária, melynek részletei az alábbiakban olvashatók:


Tisztelt MBT Magyarország KFT!

A mellékelt levelet postázom a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek is, valamint közzéteszem közepesen nagy látogatottságú internetes naplómban (www.jedi-edi.blogspot.com) és egyéb elektronikus fórumokon is.

Remélem, hamarosan az ügy pozitív végkifejletét is lesz szerencsém hírül adni.

* * * * *

Tisztelt Cím!

2008 szeptemberében vásároltam egy MBT-t Budapesten, az Október 23. utcai MBT outletben. Régóta szerettem volna már, egészségügyi okok miatt, eleinte csupán az ára és a kinézete riasztott vissza. A külsővel kapcsolatos aggályaim a hátfájásom előrehaladtával egyenes arányban hagytak alább, a borsos árra pedig remek áthidaló megoldásnak tűnt a „kifutó modell”, amelyért 29 000 Forintot fizettem. Amikor megvásároltam „Beach” fantázianevű lábbelimet, az üzletben tájékoztattak az MBT hatásmechanizmusáról, készítettek számítógépes felmérést a talpam állapotáról, kipróbálhattam az MBT-t, és járás-oktatásban is részesültem. A vásárláshoz kaptam egy oktató videót is, amit szintén megtekintettem. Az üzletben tájékoztattak továbbá, hogy az outlet részleg termékei nem hibásak, hanem kifutó modellek, ezért vásárolhatóak meg az eredetinél lényegesen alacsonyabb áron.

Azt is tudomásul vettem, hogy tanácsos rendszeres járás-kontrollra jelentkezni, ahol szakember ellenőrzi, hogy megfelelően használom-e az MBT-t, valamint azt, hogy fél év múltán egy újabb számítógépes talpvizsgálat ajánlott, amely során kiderül, milyen jótékony hatások mutatkoznak.

Mivel téli lábbeliről van szó, a hűvösebb idő beálltával, október táján kezdtem el új MBT-m rendszeres használatát; az előírásnak megfelelően, eleinte csak napi fél órában, később hosszabb ideig, a járás-oktatáson és az oktató videón bemutatottak szerint.

A jótékony hatás valóban nem maradt el. Azon kívül, hogy a hátfájásom múlni kezdett, maga az MBT-ben való járás is kellemes érzést nyújtott.

Az első hónapokban a javaslat szerint több alkalommal is voltam lépés kontrollon különböző MBT pontokban (Westend, Károly krt.).

A későbbiekben számítógépes talpvizsgálaton is részt vettem, ahol magam is meggyőződhettem róla, hogy a vásárlás óta mennyit javult a lábam állapota. Ezért úgy döntöttem, hogy a jó idő beálltával vásárolok majd egy MBT szandált is.

Az első probléma 2009 január vége illetve február táján jelentkezett (nem jegyeztem fel a pontos dátumokat, mert nem gondoltam, hogy egyszer szükség lehet rá). A bal lábbeli a bal oldalon, a kisujj mellett elszakadt. Tekintettel a fél éves garanciára, panaszt tettem a Károly körúti MBT pontban. A lábbelit átvették javításra, és néhány hetes várakozási idő után (amit kicsit sokalltam) vissza is kaptam. A szakadás környékét varrógéppel négyzet alakban, ritka szálú stoppoláshoz hasonló módon átvarrták; az egyformaság kedvéért mind a bal, mind a jobb lábbelin.

A stoppolás a problémás oldalon egy idő után újra fesleni kezdett, majd pedig a cipőfűző bújtatója szakadt el, szintén a bal oldalon. Ezért 2009 májusában ismét panaszt tettem a Károly körúti MBT pontban. Itt azt az információt kaptam, hogy a lábbeli már nem garanciális, ezért „elképzelhető”, hogy a javítás költségét nekem kell állnom. Majd az eladónő az általam megnevezett problémákat teljes mértékben figyelmen kívül hagyva közölte velem, hogy az igazi probléma az, hogy mindkét oldalon elvékonyodott a talprész, a speciális maszáj szenzor pedig rossz állapotban van, méghozzá azért, mert nem megfelelően használtam az MBT-t. Elmondtam neki, hogy a többszöri járás-kontroll illetve a számítógépes talpvizsgálatok fényében úgy vélem, állítása vagy nem helytálló, vagy valaki valamikor nem mondott igazat. Mindezek ellenére a lábbelit felvették javításra.

Néhány héttel később egy vidéki telefonszámról kaptam egy telefont az MBT egyik munkatársától, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy azzal az MBT-vel kapcsolatban telefonál, amit talpjavításra vittem be. Tájékoztattam, hogy én a magam részéről az MBT-t a bal oldali feslés illetve a cipőfűző bújtatójának elszakadása miatt adtam át javításra, a talprész hibájáról nem volt tudomásom. Ettől függetlenül a folytatásban megtudtam, hogy a futófelület javítása 7 325 Forintba, az ék illetve a szenzor cseréje pedig 9 800 Forintba fog kerülni, ami összesen 17 125 Forint. Ezen felül a cipőfűző bújtató javítása bruttó 150 Forint per darab lesz, amit szintén a vevő, azaz én állok. Elmondta azt is, hogy a szenzor cseréjére azért van szükség, mert foszlik az anyag, ami annak köszönhető, hogy nem kezeltem az MBT boltokban kapható szilikonos ápolószerrel. Szóvá tettem, hogy a szilikonos ápolószer használatának szükségességéről sem a vásárláskor, sem pedig a különböző MBT pontokban tett látogatásaim alkalmával nem tájékoztattak. A válasza erre az volt, hogy ezt nekem kellett volna megkérdezni.

Felajánlotta, hogy abban az esetben, ha nem élek a javítással, kedvezményesen vásárolhatok egy pár új MBT-t, mégpedig a 49 000 Forintos árhatáron belül 17 000 Forintért. Ha azonban nem outlet modellt választok, a régi és az új lábbeli eredeti ára közötti különbözetet is meg kell fizetnem, mivel a tulajdonomban lévő lábbeli „csak” 29 000 Forintba került. Egy 49 000 Forintos modell esetén ez 17 000 + 20 000, azaz 37 000 Forintot jelentene. Arra a kérdésemre, hogy miért jó nekem, ha kedvezményes áron, 37 000 Forintért vásárolok lábbelit, amikor már 29 000 Forintért is hozzájuthatok, azt a választ kaptam, hogy outlet modellt kell választani, és azt 17 000 Forintért megvásárolhatom.

A beszélgetés végén abban maradtunk, hogy a lábbelit elküldik az MBT szakszervizbe véleményezésre, én pedig nézzek körül az outletben (amiből számomra az tűnik ki, hogy a hibás lábbeli leadásától egészen az említett beszélgetésig eltelt hetekben a lábbeli még nem jutott el a szakszervizbe).

Mindezzel kapcsolatban találok néhány zavaró momentumot.

A legfőbb kifogásom a lábbeli minőségével kapcsolatban van. Életem során még egyetlen alkalommal, az MBT-nél nagyságrendekkel alacsonyabb árfekvésű és (elvileg) gyengébb minőségű cipők esetében sem fordult elő, hogy alig több, mint fél éves hordás után ilyen mértékű minőségromlás mutatkozott volna, mind a futófelületre, a talprészre, mind pedig a cipőfelsőrészre vonatkozóan. Az MBT-m a téli hónapok során gyakorlatilag alkalmatlanná vált a további használatra. Ez számomra azért nagy csalódás, véleményem szerint ez a lábbeli még a legminimálisabb minőségbeli követelményeknek sem felel meg; az MBT-vel kapcsolatban pedig a cég kialakított imázsa és a termékek nagyon magas ára is mást sugall.

A következő fájó pont éppen az ár. Hiszen minden alkalommal, amikor az MBT munkatársaival a hibás lábbeli javításáról tárgyaltam, szinte lesajnáló hozzáállást véltem felfedezni, miszerint aki „csak” 29 000 Forintért vásárol kifutó (nem hibás?!) modellt, az örüljön, hogy egyáltalán szóba állnak vele.

Szintén az alkalmazottak nem megfelelő hozzáállásának gondolom azt, hogy az általam bejelentett hibákat figyelembe sem véve, azok orvoslása helyett egészen más problémákkal állnak elő, melyekért engem, mint vevőt tesznek felelőssé (hogy tudniillik nem megfelelően hordtam a lábbelit – a többszöri járáskontroll és a számítógépes talpvizsgálat ellenére, valamint hogy nem érdeklődtem a szilikonos ápolószer iránt, melynek létezéséről tudomásom sem volt).

Mivel az MBT jótékony hatása tagadhatatlan, saját egészségem érdekében a jövőben is szeretnék ilyen lábbelit, ám bizalmam sajnos megrendült a márkában. Egyrészt attól tartok, hogy a következő is használhatatlanná válik majd fél év után. Másrészt pedig attól, hogy miután a 29 000 Forintos vásárlást követően a fent ecsetelt bánásmódban van illetve volt részem, vajon mi történne, ha egy „csupán” 17 000 Forintos lábbelivel problémák merülnének fel?

Kérem, tájékoztassanak az üggyel kapcsolatos véleményükről, illetve lehetőségeimről, jogaimról.

Budapest, 2009. június 8.


Tisztelettel,


Weber Edina