Legújabb szavunk (ami valójában több szó lesz) egy kicsit késve érkezik, de ha megjegyezzük, a következő ünnep alkalmával hasznosíthatjuk. Mivel épp csak most ért véget Szükesz, a Sátrak ünnepe, addig van időnk gyakorolni.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy a Salom (שלום) szót mindenki ismeri. Jelentése: béke; a mai héber nyelvben köszöntésként is használatos. Találkozhatunk vele szókapcsolatok formájában is, például salom aléchem, azaz béke veled; ami mind egyes, mind többes számban érvényes. Szombaton pedig hozzátehetjük a nap nevét, így lesz belőle sábát salom (שבת שלום).
Európai askenáz zsidó közösségekben azonban inkább a jiddis gut sábesz, vagy másképpen git sábesz (גוט שבת) az elterjedt forma mind a mai napig.
Ünnepkor ezt felváltja a gut (vagy git) jantev. De mi is az a jantev? Az ünnepeket a zsidó hagyomány leggyakrabban két néven említi. Az egyik a Tórában több helyen is előforduló chag (חג), a másik pedig a jom tov (יום טוב), melynek szó szerinti jelentése jó nap. Ez utóbbi kifejezés összevont alakja a jantev. Izraelben ezt manapság többnyire úgy hallhatjuk, hogy chag szameach, azaz boldog ünnepet.
És ezzel még nincs vége. Hiszen a félünnepet, azaz egy 7 vagy 8 napos ünnep első és utolsó napjai közötti időszakot meg kell különböztetnünk az ünneptől, de a hétköznaptól is! Erre is van tehát külön szavunk, ami nem más, mint a moed (מועד). Ennek megfelelően félünnepkor a megfelelő köszöntés a gut’n (vagy git’n) moed. Ennek modern változata az azonos jelentésű moadim l’szimcha, de ezzel már végképp túlteljesítettük a mai tantervet.
* A magyar fonetikus átírásban szereplő „ch” a héberben gyakran előforduló, torokban képzett „kemény h” hangzót jelöli, melynek a magyar nyelvben nincs megfelelője.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment