Mindenféle / All kinds

Tyű, mennyi minden van! Annyi, hogy tán le sem tudom írni. Meg persze mindent nem is akarok (kacsint).
Először is: büszkén jelentem, hogy az elmúlt három hónap folyton őrülten házi-feladat-írós időszakának vége. Befejeztem ugyanis a szinkrondramaturg képzést. Juhéjj. De jó nekem. A végén kaptunk Tomasevics Zorkától (akiről a magyar szinkron egyik szobrát lehetne megformázni, s mellesleg szerintem zseniális nő) egy papírt, mely nem hivatalos ugyan, tehát semmi okj vagy ilyesmi, viszont a sok tudás, amit kaptunk, az immáron a miénk, és mint tudjuk, évmilliókra lesz tulajdonunk. Tehát elvileg januártól jöhetnek a filmek.
Aztán volt Hanuka, szépséges (nagyon enyhe neonáci hőzöngéssel); azután volt családi izraeli vacsoraest szent karácsony ünnepén sok humusszal és csípős szósszal (csak épp a falafel nem sikerült – szabályosan megsemmisült az olajban).
Volt egy kalandos vonatút, melynek során sikerült a vonaton hagynom az egyik szatyromat, és mire visszaszáguldottam érte, a takarító személyzet mosolyogva közölte, hogy ő megtalálta a táskámat, de „elvitték a vasutasok”. Befenyítettem volna ügyeletes tisztileg, meg mindenhogy, ahogy csak tudtam, még azt is felajánlottam, hogy kap egy ötezrest a zsebébe bele, csak a muffin sütőmet adja vissza (amit valószínű úgyis belehajított a legközelebbi kukába), de nem.
Aztán, ami még fontos, hogy van új gyűrűm. Csodálatos, egyedi (személyre szabottan készítette az ötvös), ezüst.
És végül a gombákok: szépségesen aranyos kis japán kristálygombák tenyésznek a konyhában. Úgy tűnik, jól érzik magukat, mert elég gyorsan szaporodnak. Nem nagyigényűek: nem kell nekik más, csak víz, cukor, pár szem mazsola és egy fél citrom, s máris készítik a finom nedűt, ami állítólag nagyon hasznos és egészséges itóka (egyes internetes fórumok szerint mindent gyógyít az ekcémától kezdve a sclerosis multiplexig, de szerintem azért ne essünk túlzásba, épp elég, hogy fincsi, s jót tesz a bélflóráknak, s ezáltal az emésztésnek).

-------------------------

Quite some happenings once again! May even be too much to write down. And of course I don’t want to put down everything in words (wink).
First of all: I am proud to pronounce that I finished my dubbing course! The three months long home-work-writing-all-the-time period is over. Yeah. The course was great, I learned tons, had one of the best teachers in this field. The “diploma” we got is not a legal paper, but it is good enough to go to any dubbing studio and start working. So 2010 might be the year of the movies.
Hanuka was pleasant as always (with some very light neo nazi actions); then we had an Israeli style family dinner funnily enough on x-mas day, with lots of yummy hummus and spicy stuff (the only thing that didn’t work out was the falafel, it literally disappeared in the oil).
On my way back to Budapest I left a bag on the train, and by the time I ran back to get it, the cleaner told me with an evil-angel-like smile on his face, that he found it, but “someone took it”. Tried to get him to give it back to me, even offered him money for my own hand cream and muffin baking form that he probably threw into the first garbage bin on his way, but he wouldn’t give it back to me. Oh well.
The other important news is that I got a new ring. A beautiful, special, silver ring, made especially for me by the jeweler.
And finally: the mushrooms! There are really cute and healthy Japanese mushrooms growing in the kitchen, which make a yummy and healthy drink. Well, ok, it's not really mushrooms... is also called water kefir. Funny name. According to some articles I read it heals everything from eczema to sclerosis multiplex. I think it might be a little exaggerated, but anyway, the juice is really tasty.