Hauser

Ez a hét érdekesen kezdődött. A szombat délutáni vihar az északi vasúti összekötő hídon talált. Gyönyörű volt, és egyben félelmetes is. Persze nem terveztem épp a hídon lenni a legnagyobb szélben, de így alakult. Aztán vasárnap már fura volt a torkom, de azért elmentem Nagymarosra a Nyeső Mari és barátai lemezbemutató koncertre, méghozzá „barátai” minőségben, úgyismint kórustag. Lehet, hogy ezt nem kellett volna, bár akkor még hangom is volt. Estére már nem nagyon. Hétfőn rögtön reggel láttam, hogy ebből ma nem lesz semmi – és tényleg, délután 5-ig egyfolytában aludtam. Úgy látszik, a szervezetemnek szüksége volt az alvásra. Borzasztó fura ebben az iszonyú melegben ágyban feküdni hőemelkedéssel.
Ámde a hétfőre kedd jön. Amikor is az történt, hogy Poszi barátommal kávézás után betértünk a Klauzál téri csarnokban az ócskáshoz, ahol néha nagyon klassz dolgokat lehet kifogni. Elég gyorsan végeztünk, mert nem volt semmi új, de ahogy megyünk kifele, látom ám, hogy ott virít egy szépséges kék porszívó.
- Eladó?
- El.
- Ki lehet próbálni?
- Ki.
- Mennyibe kerül?
- 2500.
- No, akkor jön velem. – És jött. Nagyon menő, majdnem új, Hauser cyclon márkájú, porzsák nélküli, ami azért jó, mert utálom a porzsákot. Nézegettem a neten, újonnan 17-18ezer Forint egy ilyen! Úgyhogy igencsak jó üzletet csaptam.
Aztán tegnap meg lecsó partin voltunk. És ha még csak lecsó lett volna! De utána az este egy oktató jellegű römi partiba torkollott. Ami pedig ezért nagyon jó dolog, mert olyan rég szeretnék már összehozni egy rendszeres römizős társaságot, ahogy a nagyszüleimnél volt rég, de eddig még sose jött össze. Talán azért, mert még sose mondtam senkinek.
Ez pont olyan, mikor kiskoromban mindig dömpert akartam. És mindenféle szép és jó játékot kaptam, csak épp dömpert nem. Persze nem szóltam, hogy azt szeretnék. Csak csendben vágyakoztam. Hja… néma gyereknek…

-----------------------------------

This week took an interesting start. The huge storm on Shabbos afternoon found me on a bridge between Buda and Pest. It was amazingly beautiful and scary at the same time. Of course I didn’t mean to be right there right then, it just happened so. On Sunday my throat was kinda weird. But I went to my guitar teacher’s concert anyway. Maybe I shouldn’t have. That night I started losing my voice. Monday morning I figured I might as well just stay in bed and I slept till 5 pm straight. Guess my body needed to rest. It was pretty weird to be in bed with fever when it is so boiling hot outside.
On Tuesday I already came to work. After having my coffee with a friend, we went into a nearby second hand store we both like to check out from time to time. There was nothing interesting there, so we were about to leave, but on the way out I suddenly spotted a beautiful blue vacuum cleaner.
- Is it for sale?
- Yes.
- Can is try it out?
- Yes.
- How much does it cost?
- 2500.
- Ok, I’ll take it. – And I did! It is a very good one, almost new, the brand is called Hauser, which is a known one. So all in all I did a very good deal, especially because I looked it up on the net, it costs about 7 times more in the stores.
Last night we were invited for dinner. And not only dinner! After we finished we played cards. It made me very happy because I’ve been dreaming of having a usual weekly cards night, just like my grandparents did. So far it never happened, maybe because I never mentioned it to anyone..
It’s like the toy dumpcart I always wanted when I was a kid. I got all kinds of beautiful toys, but never a dumpcart. Of course I never told anyone I wanted one.
How does that saying go with the mute child and his mother?