HF 3

Feladat: 5 értelmes aszparanta mondat. (Rövidebbek lettek, mint múltkor az eszperenték...)

1. Tavasszal csak gazt arat a ravasz magyar paraszt, ha tapasztalt.

2. Hajnalban hangtalan szavakkal marasztal a langy matrac.

3. Aranka arany haja s halk szava Arany ballada alanya vala.

4. Kaja alapanyagnak ma csak alma van sajna.

5. A makacs macska csacska mancsa akarva-akaratlan szarvasagancsba akadt.

Elöljáróban / In advance

Miután Békéscsabán az aradi vértanúkra emlékezők egy Faludy-verset olvastak föl, a Jobbik tiltakozott a szerinte „cionista és magyarellenes” költő művének nyilvános szavalása ellen. Sőt: a párt a jövőben előzetes cenzúrához kötné, hogy hivatalos ünnepségeken melyik költő verseit olvashatjuk föl.
A legközelebbi állami ünnep október huszonharmadika, az 1956-os forradalom ötvenharmadik évfordulója. Már most, a nácik hatalomra jutása vagy kormánytényezővé válása előtt meg kell mutatnunk, mi vár rájuk, ha módjuk és alkalmuk lesz az ilyen gyalázatos fenyegetéseket ránk kényszeríteni.
Úgy jelezhetjük erőnket és szolidaritásunkat, ha ezen az állami ünnepen Faludy-írásokkal emlékezünk meg a forradalomról.
Kérek mindenkit, akinek ilyesmire lehetősége van, és megveti a cenzúrát, a diktatúrát, a kirekesztést, a rasszizmust és az emberi gonoszság minden formáját, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az ünnepre.
Kérem, hogy aki egyetért velem, továbbítsa ezt az üzenetet.

Andrassew Iván

ivan@andrassew.hu
http://www.andrassew.blogspot.com


A few weeks ago, on a Hungarian national holiday, a poem of a well known, respected Hungarian poet, György Faludy was read. The extreme right wing party called Jobbik (Yobbic – but me and many others just call them nazis) protested immediately. They thought this poem shouldn’t have been recited on a Hungarian national holiday, and they would like to make sure it will never happen again.
Why, you may wonder now.
Because the poet was Jewish.
Again, I am not talking about the Middle Ages, neither the 1940’s. This is happening in 2009 in Hungary. This is the same party that wants to do away with gypsies and gays as well.
Luckily there are still some sane people in this country who think that this is absolutely insane. Therefore on the next national holiday, which happens to be the 23rd of October (you know, that’s when the Nazis like to throw cobble stones and set cars and buildings on fire) we will be the ones to protest. And we will do so with poems.
So stay tuned for a great Faludy poem this coming Friday. I’ll try to find one in English.

Latte!

Tegnap este sikerült életemben először megalkotnom ezt a gyönyörűségesen szabályos, réteges latte macchiato-t! Hála az Ikeában vásárolt tejhabosító bizgentyűnek, meg a youtube-on fellelhető oktató videóknak.


Last night, for the first time in my life I succeeded in making this beautiful and perfectly layered latte macchiato! Thanks to my new Ikea milk frother and the “how-to” videos on youtube.

HF 2

Feladat: 5 értelmes eszperente mondat.

1. Kedvem szegte e pervert szervezet rettenetesen rendszertelen szerkezete.

2. Nem kedvesem, egyetlen helytelen rendszernek sem engedelmeskedhetem, s ez megfellebbezhetetlen.

3. Szerelmetes neje egy sete meztelenre vetkezve lepte meg – Ede e kellembe teljesen belefeledkezett.

4. E lengyel kengyel nem kelengye; ezt kegyvesztett sebhelyes fegyencek s megveszekedett fenegyerekek rendesen megszervezett becstelen cserekereskedelme vetette erre.

5. Szentek Szentje, e nemes helyen, emelkedett szellemben, kenetteljesen esdeklem, ne vess meg engem, kegyelmezz gyermek lelkemnek.

HF 1

I’ve been getting some homework lately. Since it has to do with the Hungarian language, I won’t even try to translate the writings I will be posting under the name HF. It would make no sense.

--------------------

Mostanában néha kapok házi feladatot. Ez nagyon jó muri, úgyhogy bepötyögök majd ide is ezt-azt.

Feladat: egy egyperces novellán belül minél többször használni az én, te, ő szavak szinonimáit. Kicsit durva lett a vége, de kora reggel írtam a metrón, talán azért.

Ez te vagy. Ez itt, a bal szélső. Hidd el nekem. Mondom, hogy te vagy. Emlékszem, nagyon is jól emlékszem arra a napra. Én ekkor még ott sem voltam, amikor ez a fotó készült. Csak később értem oda. Te mindig pontos voltál már akkor is, és még most is előbb érsz oda mindenhova. Aznap is magad mondtad: időben ott kell lenni, hogy jó helyünk legyen, különben nem látunk semmit.
Hát így sem láttunk. Mert beállt elénk az a nagydarab fiú. Tessék, itt van, ő az. Ez itt, aki háttal áll. Hogy is hívták? Mindegy, nem fontos. Sokan voltak. Nézd csak, mennyi az ismerős. Péter is eljött. És a Kozma tanárnő. Az orvos meg ott van legelöl. Ez a stólás nő pedig Micike. Őnagysága mindig olyan elegáns volt. Furcsa jelenség ez, ahogy az idő mindent megszépít. Magam is nosztalgiával gondolok arra az időre, arra a szép napos délutánra.
Mintha nem is éppen egy nyilvános kivégzésre várnánk.

Git Sabesz! Git Jantev!

Legújabb szavunk (ami valójában több szó lesz) egy kicsit késve érkezik, de ha megjegyezzük, a következő ünnep alkalmával hasznosíthatjuk. Mivel épp csak most ért véget Szükesz, a Sátrak ünnepe, addig van időnk gyakorolni.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy a Salom (שלום) szót mindenki ismeri. Jelentése: béke; a mai héber nyelvben köszöntésként is használatos. Találkozhatunk vele szókapcsolatok formájában is, például salom aléchem, azaz béke veled; ami mind egyes, mind többes számban érvényes. Szombaton pedig hozzátehetjük a nap nevét, így lesz belőle sábát salom (שבת שלום).
Európai askenáz zsidó közösségekben azonban inkább a jiddis gut sábesz, vagy másképpen git sábesz (גוט שבת) az elterjedt forma mind a mai napig.
Ünnepkor ezt felváltja a gut (vagy git) jantev. De mi is az a jantev? Az ünnepeket a zsidó hagyomány leggyakrabban két néven említi. Az egyik a Tórában több helyen is előforduló chag (חג), a másik pedig a jom tov (יום טוב), melynek szó szerinti jelentése jó nap. Ez utóbbi kifejezés összevont alakja a jantev. Izraelben ezt manapság többnyire úgy hallhatjuk, hogy chag szameach, azaz boldog ünnepet.
És ezzel még nincs vége. Hiszen a félünnepet, azaz egy 7 vagy 8 napos ünnep első és utolsó napjai közötti időszakot meg kell különböztetnünk az ünneptől, de a hétköznaptól is! Erre is van tehát külön szavunk, ami nem más, mint a moed (מועד). Ennek megfelelően félünnepkor a megfelelő köszöntés a gut’n (vagy git’n) moed. Ennek modern változata az azonos jelentésű moadim l’szimcha, de ezzel már végképp túlteljesítettük a mai tantervet.

* A magyar fonetikus átírásban szereplő „ch” a héberben gyakran előforduló, torokban képzett „kemény h” hangzót jelöli, melynek a magyar nyelvben nincs megfelelője.

Kis magyar mitológia / A bit of Hungarian mythology

Vasárnap, egy kedves barátokkal elköltött ünnepi ebéd közben, az Emese elnevezésű ásványvíz kapcsán mindannyiunk enyhe fogalomzavarára, illetve történelmi és mitológiai ismereteink hiányos mivoltára derült fény. Mentségünkre legyen mondva, hogy régen volt már az általános iskola, és amúgy pedig egyéb területen mindannyian sokat okosodtunk azóta; továbbá az, hogy az ásványvizes palackon megtévesztés céljából egy csodaszarvas szerepel logóként.
Internetes források szerint tehát:
Volt egyszer Emese, az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja. Nevének jelentése: anyácska. Férje a Magóg király nemzetségéből származó Ögyek (máshol Ügyek vagy Ügek) volt. Történt egyszer, hogy egy turulmadár álmot bocsátott Emesére, melyben méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Ezt azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét Levédiából, és dicső királyok őse lesz. Egy másik változat szerint Emesét a turul termékenyítette meg álmában, így a magyarok őse tulajdonképpen a turul. A sztori első blikkre kicsit a Mózes sztori és a Jézus történet keverékének tűnik. Ez a fiú volt mindenesetre Álmos, Árpád fejedelem édes apukája. Álmos előtt volt még valahol Előd is, de azt nem egészen értem, hogy ő hol jön a képbe, mivel elég eltérőek a magyarázatok, ugyanis pár helyen azt írják, hogy Álmos apja volt Előd, de akkor meg mi van Ögyekkel, ugye.
A csodaszarvas után pediglen Hunor és Magor (a hunok, illetve a magyarok őse) futott egy új, ám akkor még meglehetősen mocsaras hazába, nem pedig Góg és Magóg, akik egy másik bibliai történetnek, sőt még az arab mitológiának is vitatott hősei; bár egy helyütt azt írják, hogy Magor azonos Magóggal.
Ők pedig (mármint Hunor és Magor) egy magyarázat szerint Nimród (a Tórában említett mezopotámiai király), egy másik szerint pedig Jáfet (kinek papája nem más vala, mint a bibliai Noé) fiai voltak (bár ez kronológiailag lehetetlen szerintem). Asszem ezt be kéne küldeni a kurucinfónak, hátha ez az infójuk hiányzik. Tán mégsem kéne oly nagyon utálni a zsidókat. Mert bár ha szigorúan vesszük, Noé még nem volt zsidó, de azt erősen kétlem, hogy római katolikus lett volna, és azért ősmagyarnak sem igazán mondanám.


During a festive Sunday lunch spent with a couple of friends, the shameful lack our knowledge of history and Hungarian mythology was revealed, thanks to a bottle of mineral water named Emeshe. By way of excuse we can say that grade school was a very long time ago, and since then we all have other fields of expertise; and besides, there was a drawing of the wonder deer on the bottle.
So according to the sources I found on the internet:
Emeshe was the great mother of all Magyars (Hungarians), the ancestor of many Hungarian kings. Even the original meaning of her name is: little mother. She was married to a man named Ögyek (or Ügyek or Ügek), who was the descendant of King Magog, who is known from the Bible. One day a Turul bird (which is like a giant hawk) made Emeshe fall asleep, and in her dream she saw a river pouring out of her womb, becoming larger and larger as it went further away. This meant that she was going to give birth to a son, who will lead his nation out of Levedia and will later become the forefather of great kings. According to another version the Turul actually made her fertile. At first the story may sound like the mixture of the Moses story and the birth of Jesus. But anyway, the son was born, and he was Almosh (Álmos), who bore Arpad (Árpád), the famous Hungarian king. Before Árpád there was another guy named Előd, but it is not quite clear from the different stories how exactly he came into the picture.
Regarding the wonder deer: it was followed to a new, back then pretty swampy homeland by the brothers Hunor and Magor (the forefathers of the Huns and the Magyars), and not Gog and Magog, who are known not only from the Bible, but even from Arabic mythology; though I found a source that said that Magor and Magog are the same person.
According to one story Hunor and Magor were the sons of Nimrod (king of Mesopotamia, as we learn from the Torah); but others hold that they were the sons of Yafet, who was the son of Noah (though I thing this is chronologically impossible).
So after all it turns out, that Hungarians should not hate Jews so much, because even though Noah might not yet have been Jewish in the sense of the word used today, but I kind of doubt he was Magyar, or Roman Catholic for that matter.

Jokkmokk

Tyűha. Ma vettem az Ikeában egy Jokkmokk (szép név, ugye?) asztalt négy székkel. Tisztára felnőttes érzés, ha az embernek van asztala. Jöhetnek a vendégek.


Wow. Today I bought a table with 4 chairs at Ikea. It’s called Jokkmokk; cool name, hey? It’s such an adult feeling to have a table. Ready for guests.

Amin gondolkoztam / What i've been thinking about

Például olyasmin gondolkoztam az elmúlt napokban, így Rosh hashana (zsidó újév) és Jom Kippur (engesztelőnap) között, hogy mi is az a bűn. Mert azt ugye tudjuk, hogy nem szabad rossz fát tenni a tűzre. És ha mégis megtörtént, akkor annak először is tudatában kell lenni, meg kell vallani önmagunk és I-sten előtt (bár néha az az érzésem, hogy a kettő egy és ugyanaz, hiszen ha őszinte vagyok magammal, ha saját magam előbb megvallok valamit, azt I-sten úgyis tudja, hiszen előtte titok nincs). Aztán meg kell bánni, meg kell térni belőle, és a jövőre vonatkozólag el kell határozni, hogy többet nem követem el. Volt erről a héten egy előadás is. Az is volt még benne, hogy pont az viszi előbbre a világot, ha hisszük, hogy módunkban áll befolyásolni illetve megváltoztatni a dolgok állását. Tehát nem azt mondjuk, hogy a világ rossz, benne mi is (eredendő bűn), úgyis mindegy, de majd ha ennek a kornak vége lesz, akkor így meg úgy. Nem. Hanem hiába rossz valami, akár én magam is, ha ezen változtatok, azzal a világon is változtatok. Ez mind szép és jó, ez eddig rendben is van.
Az én kérdésem egy lépéssel ezelőtt kezdődik. Hogy ugye mi a bűn. Igen, a kézenfekvő válasz az, hogy a Biblia pontos leírást ad erre vonatkozólag. De azért ez nem ilyen egyértelmű. Hiszen pont a Bibliából tudjuk, hogy az egyes emberek számára más-más dolgok minősülnek bűnnek. Hogy néha rendben van hazudni, ölni, lopni, elszeretni más feleségét.
Szóval szerintem nagyjából az a bűn, amivel mást ok nélkül bántunk. I-stent, embert, állatot, növényt, vagy éppen a Földet vagy a világűrt.
Na jó, persze ezzel együtt nem teljes a kép, hiszen okot mindig mindenre lehet találni. Mondhatnám úgy is, hogy mindig mindent be lehet bizonyítani, és mindennek az ellenkezőjét is.
Ezért aztán a legfontosabb tényleg az, hogy mi van belül. Hiszen hiába magyarázom valakinek, hogy egy adott dolog szerintem bűn (és be is bizonyítom neki, hogy miért) és térjen meg belőle, ha ő nem érzi úgy. Akkor nem fog tudni őszintén megtérni, és pláne nem fog a jövőben tartózkodni tőle.
De ugye azt sem lehet, hogy mindenki döntse el magának, hogy számára mi a bűn, és annak megfelelően élje az életét, mert akkor egy félelmetes káosz alakulna ki (vagy most is az van?). Szabályok, törvények, igenis kellenek.
Szóval az igazat megvallva nem nagyon tudom, hogy is van ez az egész. Gondolkozom ezen még egy kicsit.
Mindenesetre jó lenne, ha az élet könyvébe lennénk beírva és bepecsételve mindannyian.


In the past few days, between Rosh Hashana and Yom Kippur I have been thinking quite a lot about the concept and definition of sin. We know very well that we are not supposed to sin. And if it happens, we should first of all know about is, acknowledge is to ourselves and to G-od (sometimes I thing it’s the same thing; if we are honest to ourselves G-od knows anyway, there are no secrets in front of Him). Then we have to repent, and decide for the future that we are not going to do it again. I even heard a nice lecture about it during the week. The lecture also said that if we believe that we have the power and the ability to make the world better, it does indeed change things. So we shouldn’t just say that the world is bad, therefore we are bad too (since the story of Adam and Eve), and nothing matters because only after this world will be over will all kinds of things happen. No. Just the opposite. No matter how bad everything is, if I change myself, I change something in the world. And this is all true, all nice and wise and everything.
My question starts one step before this. Namely: what is the definition of sin? The obvious answer is that this is explained in detail in the Bible. But it is not this simple. Because we know exactly from the Bible, that the definition of sin may vary in different cases, for different people. That sometimes it is okay to lie, to kill, to steal, to want other people’s wife.
So I think that sin is something that hurts others for no good reason, whether it is G-od, humans, animals, plants, the Earth, or the space surrounding us.
Okay, this may not be a complete answer. A good reason can always be found. Everything can be explained, just like the opposite of everything.
Therefore the most important is what is inside. Because I can tell someone that a given thing is a sin (and prove it to them too), and that they should stop doing it. If they don’t feel it, if it is not coming from the inside, it’s worth nothing. They won’t be able to repent, and for sure they won’t be able to refrain from it in the future.
But still, we can’t say that everyone should decide for themselves and live their life accordingly either. This would cause total chaos (or do we live in total chaos already?). Rules and laws are a must.
So as I said, I really don’t know anything for sure. I’ll think about these things a bit more.
In any case it would be nice to be written and sealed in the book of life.

Mi újság? / What's news?

Lemondtam a Narancs előfizetést. Mert voltak ugyan benne érdekes cikkek időnként, de hosszú távon baromi unalmas az, hogy mindent és mindenkit jól leszólunk, megoldást meg mégsem tudunk semmire. Ezen kívül volt benne csomó érthetetlen hanta, mert ugye attól vagyunk csuda entellektüelek, ha magunk is alig értjük, amit írunk, a többi meg úgyis buta, azoknak mindegy. Na mindegy, azért jó ám a Narancs, csak most szünetet tartok.
A múltkor megvettem a 168 órát, de miután átlapoztam, egyetlen cikket sem olvastam el. Többet nem veszem meg.
A HVG-vel is próbálkozom. A H része jó, a V is érdekes, ám a G egyáltalán nem érdekel. Ezen kívül mostanában minden újság azzal van tele, hogy jaj válság van, hogy ki mit nyúlt le, ki mennyit sikkasztott, ki hány milliót vett fel. Hogy nem halad a metróépítés, mert lenyúlták a pénzt. Hogy nem halad a Margit híd sem, mert – mily meglepő – lenyúlták a pénzt. Egész kerületeket adnak el, aztán mi történik? Naná. Lenyúlják a pénzt. Mindenhol ez van, hol kicsiben, hol nagyban. És ez gusztustalan, meg unalmas is, erről nem akarok folyton olvasni.
Az sem érdekel továbbá, hogy mi van BB Évi gyerekével, hogy melyik sztárnak van narancsbőre, és hogy melyik énekesnél látták ugyanazt a táskát kétszer.
Az egészség magazinok csupa ostoba közhellyel vannak tele.
A National Geo sem a régi már.
De akkor mit olvassak? Dörmögő Dömötört?!

Képzeljétek, mostanában viszont csomót gondolkozom. Tudok ám még, ha nagyon megerőltetem magam. Holnap talán azt is leírom, mik járnak a fejemben.


I canceled my newspaper subscription. The paper is called “Hungarian Orange”, and at the beginning I really liked it. It seemed to be a normal liberal - left wing paper with some interesting articles about all kinds of interesting things. But after a while I had enough how everything and everyone is being criticized without any kind of solution to anything being offered. Besides there were articles that were trying to be so intellectual that I really don’t think even the person who wrote them understood what they were writing.
I bought one issue of a different paper, but flipping through it there was not a single article I actually read.
So I tried a third one. It was much better, with quite some interesting stuff in there. But then again I really don’t care at all about politics and economy. Even less I care about who steals what, however, most papers are full of how people defalcate. The building of the new Budapest metro line has been in the process for years now, but it just doesn’t seem to progress as someone always steals the money. The same thing with one of the bridges over the Danube. This kind of stuff is happening all over, the only difference is in how visible and obvious it is. It makes me sick, so I don’t want to read about it all the time.
Furthermore, I do not care about the private life of no-name stars, about other people’s cellulitis, and about the fashion I don’t intend to follow.
The health related magazines are full of dumb and empty phrases and useless diets.
National Geo is not what it used to be either.
But what should I read then? Kid’s papers?

But guess what. I’ve been thinking lately. I can still do it if I really want to. Tomorrow I might even write down some of my thoughts.

Böjtnap / Fast day

Még jó, hogy Rosh hashana után böjtnap következik. Különben biztos kidurrannék.
Hát, nem ez az újév volt életem legspirituálisabb élménye. Pedig amúgy minden rendben volt. Csak valahogy mégse. Talán nem voltam eléggé ráhangolódva. Régebben tudni véltem, hogyan kell megtérni, imádkozni, ilyesmi. Egy darabig működött is. Aztán azt tapasztaltam, hogy nehéz ezeket a dolgokat huzamosabb ideig ugyanazon a szinten tartani. Tehát a nullához képest ugyebár minden lépés a spiritualitás felé szinte leteríti az embert, olyan erővel bírnak az élmények. Ez aztán fokozható egy kicsit, és talán ismételhető is néhányszor, ahogy az ember tanul, és kezdi érteni, hogy mit csinál. De sajnos egy idő után pont ez az, ahol gellert kap az egész. Amikor már annyira tudunk mindent, hogy az érzéseknek nem marad hely, idő, s energia. És ami még veszélyesebb, amikor az ember beprogramozott agya felülírja vagy elnyomja az érzéseket. Olyankor talán többet kellene tanulni, de ahhoz meg már nincs elég lendület, lelkesedés. Hiszen amikor az ember túl sokat tanul, akkor bizony belelát olyan dolgokba is, amilyenekbe nem feltétlenül szeretne, és ez nem csak hogy elveszi a dolgok báját, hanem még meg is mérgezheti azt a keveset, ami addig stimmelt. Viszont akkor meg hogy van ez vajon? Igen, persze, boldogok a lelki szegények, tudom. De akkor mi van, ha valaki már nem lelki szegény?
Ez persze csak költői kérdés, amolyan elmélkedés eme csendes órán, itt irodám magányában.
Asszem most felveszek egy zoknit.
Szép napot.

-------------------------

Good thing Rosh hashana is followed by a fast day. I would surely explode otherwise.
Well, this holiday was not the most spiritual experience I ever had. I mean everything was really fine. But still, something was missing somehow. Maybe I wasn’t tuned in. There were times where I thought I knew how to repent, how to pray properly. It ever worked for a while. But then I found it hard to keep these things on the same level all the time. Starting from zero, every step taken towards spirituality has great power. It may get a bit stronger; it may even be repeated a few times, as one learns more and starts to understand what is really happening. But after a while this is exactly where it goes wrong. When you know so much, that there’s no place and time left for your feelings. And what is even more dangerous: when your pre-programmed brain starts to overwrite or oppress your feelings. Perhaps that’s when one should learn more, but there’s not enough enthusiasm. Because the more you learn the more you start to see things you didn’t really wanted to see. And this doesn’t only take away the charm; it may even destroy the beauty that was there before. What’s the solution then? Yeah, I know, happy are the poor in spirit. But what happens when you’ve already passed that stage?
These are not questions to be answered immediately. These are only thought inspired by the silence of my lonely office.

5770

Remélem, ez is egy jó év lesz. Áldást, békességet (külső s belső), bort, búzát, egészséget, s egyéb jókat kívánok mindenkinek.



I hope this too will be a good year to everyone. Wishing many blessings, peace (inside and out), health, happiness, and all the best to everyone.

Brave and crazy

Ez a szám a himnuszom. Legalábbis jelenleg.

This song is my anthem. At least for now.



If I could have my way
I'd be sleeping in the alley
On a couch with a friend and a bottle of gin
If I could have my way
I'd be runnin' with the circus
I would be taming all the lions
There'd be no denying I was brave and crazy
If I could have my way
I wouldn't be dreaming, scheming, screaming
Oooh, what am I gonna do
About you

I wishes were horses
This beggar would ride
I'd have my cake and eat it
With a little on the side
I'd never want for money
I'd never want for friends
I wouldn't have to make excuses for the shape that I'm in
Shaking and crazy
Before I saw your eyes
I was in control of my soul on the whole
Oooh, what am I gonna do
About you

Cool as a rule
I wouldn't play nobody's fool
But I keep on talking
Made in the shade
I had a perfect cue to fade
But I keep on walking

If I could have my way
I'd check out right now
I'd say out to lunch honey thanks a bunch
It wouldn't work out anyhow
But this desire's too much
It's rented out my brain
It's showing previews of your body
Driving me insane
And that's crazy
So all that I can do
Is to beg, plead, won't you tell me please
What am I gonna do
About you

Merre is? / Which way?

Most, hogy egy időpontban van a zsidó fesztivál és a meleg fesztivál, szegény neonácik biztos bajban vannak, hogy akkor most merre is támadjanak…

-------------------

Now, when the Jewish festival and the gay pride festival happens to be at the same time, the poor neo Nazis must be in trouble, not knowing which way to attack…

Cozombolis

Ezt a számot először valahol az alföldön hallottam a rádióban úgy két éve, amíg a révnél várakoztunk, s már akkor is tetszett a szövege.


I like this song because the lyrics talk about... umm... you know, peace and love and happiness and such.