Ma őszinte...

... emberekre vágyom. Máskor is, de ma valahogy még inkább. Annyira elég már a sok buta képmutatásból, affektálásból, úgy csinálásból, a sok hülye oda-vissza játékból. Hogy mindenki másokon tölti ki a mindenféle mindenféléjét, mert nem bír szembenézni saját magával. Nem, nem történt semmi. Nem, nem bántottak. Csak úgy mondom.

Had enough of these
Stupid games of truthless lives
Simple. Honest. Nice.

Turtle

Aki felfedezi a képen a teknőst, az jutalomban részesül. Az igazat megvallva nekem nem sikerült, még élőben sem, de a mellettem álló fiatal apuka lelkesen mutogatta csemetéjének, hogy "ott a teknős, látod?", miközben a gyerek ugyanolyan bambán meredt a kacsák közé, mint én. Tán apuka csak viccelt.

If you can find the turtle on the picture you get a prize. I couldn't find it myself, but the young daddy next to me kept saying to his kid "there's a turtle, can you see it?" but the kid seemed to be just as clueless as me. Did daddy try to fool us?



Mindenesetre elég fárasztó dolog a teknősvadászat.

Anyway, the turtle-watch made me tired.

Na végre / Finally

Na végre nem fázom! (42 celsiusfok körül járhat.)
Csak azt nem bírom, mikor az emberek panaszkodnak. Jaaaaaaj de meleg van. Jaaaaj de hideg van. Most miért esik? Most meg miért nem esik? Jaaaaaaaj de jaaaaaaj.
Szerintem meg nyáron legyen meleg, télen legyen hideg, és így van ez jól. Mit kell folyton nyafogni?
Később tán elmegyek bicajozni. Sziget, Liget, ilyesmi.
Szép az élet.

Finally i'm not cold! (It's around 42 centigrade.)
I just don't like people's whining. It's soooooo hot! It's sooooooo cold! Why is it raining? And why is it not raining?
I think summers should be hot, winters should be cold, and all is very well. Why complain all the time?
Later i'll go biking. Island, City park, whatever.
Life is good.

Városban a nyár (haiku)

Városban a nyár
Csak a szemem vizenyős
Lenne bár a táj

Well, behaved...?

Mazal tov! Haiku!

Na végre. Megszületett az első Haikum*. Tudtam én már rég, hogy úton van valahol. És pont most, mikor nem is gondoltam rá, fogta magát, és egyszer csak megvolt. Íme:

Hétfő este hét
Tejeskávé lesz-e ma
Gangra kiállva?

* A haiku japán versforma. Szülőhazájában csak azokat az 5-7-5 szótagos sorképletű verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak.


I am proud to announce that my first Haiku* was suddenly but not un-expectedly born just a few minutes ago. Here it goes:

Monday afternoon
Wonder if a latte will
Maybe come my way

* Haiku is a mode of Japanese poetry, the late 19th century revision of the older hokku, which consists of a pattern of approximately 5, 7, 5 syllables.

Autóval ABC

Azzal kezdtem, hogy időben hazamentem. Egészen pontosan délután 6 órakor. Ami, valljuk be, már önmagában sem kis dolog. Na jó, azért nem volt ám ez véletlen. Baráti bringázás esete látszott fennforogni, ami első körben elmaradt ugyan, mert nem jöttek elegen, ám még mielőtt szétszéledt a 4 fős tömeg, volt ott mindenféle érdekes figura, bár Zsozsó szerint az egyik büdös volt - ebben nem tudok állást foglalni, mert nem ültem mellette a padon.
És ekkor (vagyis utána, jobban mondva helyette, bár ha jobban belegondolok, bizonyos szempontból mégis inkább előtte) elmentünk a Snat streetre (úgy is mint Taksonyucca), mert ugye megmondta már rég az énekes bácsi is, hogy ő a maga részéről otthon mégis Angyalföldön van, a Váci út és Lehel út között. Szóval jól odamentünk, és akkor kaptam szülinapi ajándékot Zsozsótól, szépet és jót, hasznosat, meghatót, kedveset; és most, hogy már van Kreatív írás tankönyvem, majd minden nagyon jó lesz, akárki meglássa.
De az est fénypontja mégsem csak ez volt, így önmagában, hanem inkább az a gyertya, ami kicsivel később az asztalon égett. Mert vacsiztunk ám, ami velem nagyon ritkán fordul elő. Voltunk boltban is a kis KGST autóval, pontosabban ABC-ben, bár Zsozsó először azt állította, hogy az CBA, de aztán elmagyaráztam neki a közért és az ABC közötti lényegi és technikai különbséget (megpróbált megzavarni a Tescoval, de nem ugrottam be).
Aztán még bicajoztunk is jó sokat, közben volt Traubi és Kockásfülű nyúl, majd hazamentem és akkor 3 órát aludtam a kanapén ruhástól.
Szóval, jó este volt nagyon.

Ármány

Utána bambi meg egy annyi
Megannyi alanyi bambi talány
Valaha talán valahány lány
Vágyára léhán fittyet hány
Bár még vár

Himnusz

Engem valamiért meghat a magyar himnusz. Meghat az izraeli is. Az amerikai nem hat meg, inkább szépnek találom, és kicsit irigykedem, hogy az amerikaiak többnyire milyen büszkék arra, hogy amerikaiak. Én általában nem vagyok büszke arra, hogy magyar vagyok, sem arra, hogy izraeli. Sőt, időnként inkább még szégyellem is kicsit – mindkettőt. Izraelben azt, hogy magyar vagyok, Magyarországon pedig azt, hogy izraeli. Jövet-menet összeszorul a gyomrom a reptéren. Szóval magam sem értem, hogy legutóbb épp vasárnap, a szombathelyi mártírünnepségen, miért is könnyeztem mindkét himnusz alatt, miközben arra emlékeztünk, hogy hogyan küldték a halálba családom nagy részét 600 000 másik magyar zsidóval együtt a derék magyar szomszédaik.
Állandó téma ez, hogy menni-e vagy maradni. Hogy hol kevésbé gáz élni.
„Buzikat a Dunába, zsidókat meg utána” – skandálták a magyar hazafiak most szombaton, Budapesten. Kicsit később pedig majdnem ugyanúgy vertek meg melegeket a nyílt utcán, mint 1944-ben a zsidókkal tették. Mondom, MOST. 2007-ben. Budapesten. A Gyurcsány meg persze még mindig monnyon le, bár nem igazán értem, mi köze egyiknek a másikhoz, abba meg inkább bele se gondolok, hogy mi van akkor, ha valaki történetesen egyszerre zsidó, meleg, és MSZP-s.
Én utálom a politikát, és nem is értek hozzá. De azt tudom, hogy ilyennek nem szabadna történni.
Nem szabadna, hogy legyen zsidózás, buzizás, cigányozás. Nem szabadna, hogy a melegek zsidózzanak, a zsidók cigányozzanak, a romák buzizzanak, hogy az izraeli vallástalanok szapulják a vallásosakat, a vallásosak meg leköpjék a nem vallásosakat, hogy Jeruzsálemben egy zsidó leszúrjon egy másik zsidót azért, mert az meleg, a magyarok pedig szimplán verjenek halomra és lőjenek a Dunába mindenkit illetve bárkit, akivel épp az adott pillanatban bajuk van.
És ha mégis megtörténik, még mindig megtörténik, 2007-ben, Európában is megtörténik, akkor bizony elég nagy bajban vagyunk.

7-köz-nap-est

Tegnap este sétáltam. Big deal, szoktam máskor is.
De most valahogy feltűnt a sötétben
az úttesten sodródó, autóból kipöckölt égő cigarettacsikk (gondoltam is, erről most valami jó kis hasonlat kéne)
és később
ahogy egy ember a zebránál várta a zöldet, pedig nem volt jó a lámpa, csak a piros égett, és mikor a zöldnek kellett volna jönni, csak fekete volt az egész, az ember meg csak álldogált, és csak akkor indult el, mikor én is (messziről láttam, hogy váltott, csak nem váltott)
és ettől valahogy felbátorodott ő is (gondoltam is, milyen engedelmes, nem indul el, ha nem látja a zöldet, de vajon miért nem? Mert álmos? Vagy mert így tanulta? Vagy mert tudja, hogy a szabályok úgy vannak kialakítva, hogy az ő biztonságát szolgálják, és ezért nem érdemes megszegni őket? De azért csak elindult, mikor látta, hogy én megyek, a kis huncut. Egyszemélyes tömeg-pszichózis.)
és ment a szatyrával a lángosos felé, ami éjjel is nyitva van, süti éjjel is a lángost az az álmos szakállas fiú, teszi rá a reszelt sajtot.

Mérleg / How to weigh yourself

Így kell méredzkedni a legjobb eredmény eléréséhez. Évekig rosszul csináltam. De mindegy, most, hogy már tudom, meg is osztom mindenkivel:


This is how to weigh yourself and get the most accurate results. Can't believe I was doing it wrong all these years. We must get the word out.

Hangya Holdra?

A mai nap éppen
megfelelő arra
hogy a hangya Holdra szálljon.

De sok másra nem nagyon.
Nehéz nap ez a mai. Mert nehéz. Mert az. Remélem, az világos volt.
Megmondjam, hányszor indítottam ma újra a gépet?
Öt, azaz 5 alkalommal. Ennek fele se móka.
Böjt van ma, és jajj. Még szerencse, hogy mikor baromi pipa voltam a gép miatt, felszökött a vérnyomásom vagy 100/40-re.
Asszem most haza is megyek. Mindjárt. Na.