Tutti-frutti és társai bűnszövetkezet

Ez egy borzalom. És én ebben önként részt veszek. Sőt, még fizetek is érte! Ma reggel (na jó, hogy ne túlozzak, úgy dél körül) elindultam purimi slahmónesznek való után nézni. Hát, mondhatom, el is nézelődtem egy darabig... pedig úgy terveztem, bemegyek az első édességboltba és 5 percen belül letudom az egészet. Persze, ha kis önkritikám lett volna, erre nem is gondolok, mert ugyebár ki hallott már olyan nőről, aki 5 vagy annál kevesebb perc alatt bármit is meg tud vásárolni. Állok tehát az édességboltban, és ide-oda kapkodom a fejem a sok egészségtelenség között. Az emberek kosárszámra veszik a mindenféle csokikat, cukrokat, minden színben, méretben és kiszerelésben. Eleinte józanul rendszerezni próbáltam, kinek is veszek, mennyire lesz szükségem. De egy idő után elvesztettem a fonalat és vadul pakolni kezdtem a kosaramba azokat az édi kis sütiket, cuki kis szőlőléket, csokival bevont nápolyikat (ezzel amúgy igenis jó üzletet kötöttem, 1 sékel volt darabja!), ja, és az a csoki is olyan finom... de a tutti-fruttinál zavarba jöttem. Ami sok, az sok! Utálom a tutti-fruttit. Ehetetlenül édes, beleragad az ember fogába (itt említeném meg a `fogzománc` és `ph érték` kulcsszavakat), és tele van mesterséges színezekkel meg ki tudja még micsoda mérgekkel (egy darab féldekás tutti-frutti legalább 8 féle E-t tartalmaz!). Viszont jól néz ki, az ajándekcsomag pedig sokkal nagyobbnak látszik, ha a celofánt kitöltöm vele... Nomármost, tehetném fel a kérdést önmagamnak, Edikém, te vajon örülnél-e egy fél kilónyi, tutti-fruttival gazdagon megszórt, színes, tápértékében a ciánkálihoz fogható csomagocskának? Oké, rendben, megadtam magam. Nem és nem és nem. Tutti-fruttit márpedig nem veszek. Uff.
Átugrom inkább oda szembe, ott olyan kis helyes kosárkák, ajándékszatyrok, csomagolópapírok és szalagok vannak...

Nem mintha mentegetőzni akarnék, de javamra szóljon, hogy néhany csomagban gyümölcs (igaz, nem organikus) és teljes kiőrlésű lisztből készült cukormentes süti is lesz.