Néni / Lady

Az előbb elesett egy néni itt az ablak előtt. Ettől most sírnom kell.
Persze kirohantam; többen is odajöttek, egy férfi felsegítette. És a néni mosolygott. Mosolygott! Na jó, akkor én se bőgök talán.
Egyébként meg olyanokon gondolkoztam ma, hogy milyen fura az, hogy hogyan alakulnak és formálódnak (vagy épp deformálódnak) az emberi viszonyok.
Meg arra is gondoltam, hogy milyen kár, hogy mostanában nincs Pa-Dö-Dö. Úgy szerettem őket gimis koromban. Nagyon sok mosolyt csaltak ők nagyon sok ember arcára.
Olyan jó lenne valami jót csinálni.

------------------------

An old lady just fell on the street in front of my window. This makes me want to cry.
Naturally I ran out; some people stopped, a man helped her stand up. The lady smiled.
She smiled! Okay then, maybe I won’t cry either.
Earlier today I was thinking how interesting it is how the relationships between people change and form (or deform).
And that I miss Pa-Dö-Dő. These two special ladies used to be a Hungarian group I liked when I was in high school. They made so many people smile.
It would be so good to do something good.