Nem tavasz ez még
De tél sincs már egészen.
Azért most már jó.
This is not the spring
Yet but the winter's over.
And it feels so good.
Wednesday, March 25, 2009
Tuesday, March 24, 2009
Néni / Lady
Az előbb elesett egy néni itt az ablak előtt. Ettől most sírnom kell.
Persze kirohantam; többen is odajöttek, egy férfi felsegítette. És a néni mosolygott. Mosolygott! Na jó, akkor én se bőgök talán.
Egyébként meg olyanokon gondolkoztam ma, hogy milyen fura az, hogy hogyan alakulnak és formálódnak (vagy épp deformálódnak) az emberi viszonyok.
Meg arra is gondoltam, hogy milyen kár, hogy mostanában nincs Pa-Dö-Dö. Úgy szerettem őket gimis koromban. Nagyon sok mosolyt csaltak ők nagyon sok ember arcára.
Olyan jó lenne valami jót csinálni.
------------------------
An old lady just fell on the street in front of my window. This makes me want to cry.
Naturally I ran out; some people stopped, a man helped her stand up. The lady smiled.
She smiled! Okay then, maybe I won’t cry either.
Earlier today I was thinking how interesting it is how the relationships between people change and form (or deform).
And that I miss Pa-Dö-Dő. These two special ladies used to be a Hungarian group I liked when I was in high school. They made so many people smile.
It would be so good to do something good.
Persze kirohantam; többen is odajöttek, egy férfi felsegítette. És a néni mosolygott. Mosolygott! Na jó, akkor én se bőgök talán.
Egyébként meg olyanokon gondolkoztam ma, hogy milyen fura az, hogy hogyan alakulnak és formálódnak (vagy épp deformálódnak) az emberi viszonyok.
Meg arra is gondoltam, hogy milyen kár, hogy mostanában nincs Pa-Dö-Dö. Úgy szerettem őket gimis koromban. Nagyon sok mosolyt csaltak ők nagyon sok ember arcára.
Olyan jó lenne valami jót csinálni.
------------------------
An old lady just fell on the street in front of my window. This makes me want to cry.
Naturally I ran out; some people stopped, a man helped her stand up. The lady smiled.
She smiled! Okay then, maybe I won’t cry either.
Earlier today I was thinking how interesting it is how the relationships between people change and form (or deform).
And that I miss Pa-Dö-Dő. These two special ladies used to be a Hungarian group I liked when I was in high school. They made so many people smile.
It would be so good to do something good.
Sunday, March 22, 2009
Békejel / Peace symbol
Ez itt a gyönyörű Hősök tere fáklyákkal kivilágítva.
This is the beautiful Heroes' square lit by torches.
Egyébként meg unalmas volt az egész. Nem bánom, hogy elmentünk, mert ez is olyan dolog, amire el kell menni. De micsoda üres duma már az, hogy ne legyen több háború, meg ne legyenek katonaság, meg ilyesmi. Már hogyne lenne. Mindig volt, van és lesz háború, s ezért katonák is. Ez is része ennek az életnek ezen a Föld nevű bolygón. Persze, jobb lenne, ha nem lenne, de az, hogy mi fáklyákat gyújtunk a Hősök terén, az sajnos pont nem érdekli azokat, akik háborúznak. Hiszen nekik épp háborúznivalójuk van.
Azt kellene megérteni végre, hogy a változás belül kezdődik. Velem, veled. Otthon. Hogy köszönök a szomszédnak, hogy szelektálom a szemetet, hogy nem lökdösődök a metrón, hogy nem vagyok bunkó az eladónővel. És még annyi más teendő lenne itt, mielőtt elkezdhetem osztani másnak az észt, hogy ne háborúzzon.
---------------------------
To tell the truth it was pretty boring. I don’t mind that we went, because this is the kind of event where you just gotta be there. But how silly it is to talk about how there should be no war anymore, no soldiers and such. How can there be no more war? There always was, is and will be war, and therefore the same goes for the soldiers. This is just part of the game, part of life on this planet called Earth. Yeah, it would be better it there was no war. But the people who make the war don’t really care about the fact that we light torches on Heroes’ square. They are too busy with their war.
We should understand that the change will come from inside. It starts with me and you. At home. When I say hello to the neighbor, when I recycle, when I don’t push people over on the subway, when I am nice to the lady at the store. And there’s so much more to do before I can start telling people what to do and what not to do.
Ezek pedig a gyönyörű fáklyalángok.
And these are the beautiful flames of our torches.
Saturday, March 21, 2009
Friday, March 20, 2009
A barhesz, a macesz, meg a hamec
E három szó valamelyike (vagy éppen mindegyike) minden bizonnyal ismerős mindazok számára, akiknek a leghalványabb fogalmuk is van a zsidóságról. Ezért most nem szentelek nekik külön-külön fejezetet, de mivel a három hasonló hangzású, de nagyon is eltérő jelentésű fogalom összefügg, és a Peszach is közeleg, érdemes megismerkedni a jelentésükkel.
BARHESZ: Fonott kalács, a „halla” néven is ismert kenyér, mely a bor mellett a sabeszi és ünnepi asztal elmaradhatatlan kelléke. Hiszen a szombati vagy ünnepi kiddus után (amely a borra mondott áldás) kezet mosunk, és felvágjuk az illatos barheszt. Szokás a felvágott darabokat sóba mártani. Rosh Hashanakor (újév) mézet használunk, hogy édes legyen a következő esztendő. A barhesz formája és íze az alkalom illetve a helyi szokások függvényében változhat. Van, aki az édeset, mások a sósat részesítik előnyben. Szombaton általában hosszúkás, ünnepnapokon pedig kerek barchesz kerül az asztalra. Pontosabban kettő. Ez arra emlékeztet minket, hogy a negyven éves pusztai vándorlás idején, melynek során az Örökké-való mennyei eledellel, azaz mannával táplálta a megfáradt népet, pénteken dupla adag manna hullt, hogy szombat napján ne kelljen gyűjtögetni, s így a zsidók megtarthassák a sabeszt.
Annyi biztos, hogy a barhesz szó a héber bét-rés-chaf (ב.ר.כ.) gyökből származik, melynek jelentése áldás. Ez utalhat az egyik legalapvetőbb, leggyakoribb, és talán legismertebb zsidó áldásra, amit a kenyérre mondunk. Ezen kívül már a kezdetek kezdetén, Mózes első könyvében (2. fejezet. 3. vers) is leszögezi a Tóra, hogy „… megáldotta I-sten a hetedik napot…”. Egy másik magyarázat szerint Salamon királytól tanuljuk (Példabeszédek 10:22), hogy „Az Örökké-való áldása gazdagít meg”. Hiszen szombaton nem dolgozunk, ezen a napon I-sten áldása tart fenn minket. Több helyen is előfordul tehát az áldás szó a szombattal kapcsolatban.
MACESZ: Kizárólag lisztből és vízből álló kovásztalan kenyér, magyarul pászka, vagy ritkábban szóhasználatban laska. A héber mácá (מצה) szó többes számú alakja (מצות). Ez az a kenyér, amelyet Izrael fiai nagy hirtelenjében magukkal vittek táplálékul az egyiptomi kivonulás idején, hiszen nem volt idejük arra, hogy kelt kenyeret süssenek az útra. Mi magunk is tapasztalhatjuk, hogy az Örökké-való csodái gyakran egyik pillanatról a másikra történnek; nem volt ez másképp őseink esetében sem. Ennek emlékére Peszachkor, azaz az egyiptomi kivonulás ünnepén 8 napon át maceszt eszünk. Ilyenkor tilos minden egyéb kovászos élelmiszer fogyasztása is.
Az idő rövidsége nagyon lényeges a macesz készítésénél. Pontosan 18 perc szükséges ugyanis ahhoz, hogy liszt és víz elegyéből a különféle kölcsönhatások eredményeképpen kovász keletkezzen. Ennek megfelelően a peszachkor fogyasztott macesz gyártási folyamata nem haladhatja meg a 18 percet az alapanyagok összekeverésének pillanatától egészen addig, míg a kész macesz kikerül a sütőből. Ez ma már nem probléma, hiszen gépesített macesz üzemek működnek szerte a világon. Egyes helyeken szokás azonban, hogy a Peszach előtti napon a közösség tagjai maguk is sütnek maceszt. Ezt micve-macesznek hívják.
HAMEC (חמץ): Kovász. A Peszach előtti időszakban ez a szó a zsidó háziasszonyok rémálma. Az ünnep idején ugyanis a hamec fogyasztása mindenféle formában tilos, sőt, még annak birtoklása is. Éppen ezért szokás Peszach előtt jelképesen eladni minden tulajdonunkban lévő hamecot egy nem zsidónak. Ilyenkor jön el a más kultúrákban sem ismeretlen „tavaszi nagytakarítás” ideje, amikor is az ember nem csak a lakását, a külső, fizikai környezetét tisztítja meg minden kovásztól, hanem mindeközben átgondolhatja, hogy mindez a kóserolás hogyan is hat „belül”. Ez tehát lelki értelemben is a megtisztulás, megújulás időszaka.
Boldog és kóser Peszachot kívánok mindenkinek!
BARHESZ: Fonott kalács, a „halla” néven is ismert kenyér, mely a bor mellett a sabeszi és ünnepi asztal elmaradhatatlan kelléke. Hiszen a szombati vagy ünnepi kiddus után (amely a borra mondott áldás) kezet mosunk, és felvágjuk az illatos barheszt. Szokás a felvágott darabokat sóba mártani. Rosh Hashanakor (újév) mézet használunk, hogy édes legyen a következő esztendő. A barhesz formája és íze az alkalom illetve a helyi szokások függvényében változhat. Van, aki az édeset, mások a sósat részesítik előnyben. Szombaton általában hosszúkás, ünnepnapokon pedig kerek barchesz kerül az asztalra. Pontosabban kettő. Ez arra emlékeztet minket, hogy a negyven éves pusztai vándorlás idején, melynek során az Örökké-való mennyei eledellel, azaz mannával táplálta a megfáradt népet, pénteken dupla adag manna hullt, hogy szombat napján ne kelljen gyűjtögetni, s így a zsidók megtarthassák a sabeszt.
Annyi biztos, hogy a barhesz szó a héber bét-rés-chaf (ב.ר.כ.) gyökből származik, melynek jelentése áldás. Ez utalhat az egyik legalapvetőbb, leggyakoribb, és talán legismertebb zsidó áldásra, amit a kenyérre mondunk. Ezen kívül már a kezdetek kezdetén, Mózes első könyvében (2. fejezet. 3. vers) is leszögezi a Tóra, hogy „… megáldotta I-sten a hetedik napot…”. Egy másik magyarázat szerint Salamon királytól tanuljuk (Példabeszédek 10:22), hogy „Az Örökké-való áldása gazdagít meg”. Hiszen szombaton nem dolgozunk, ezen a napon I-sten áldása tart fenn minket. Több helyen is előfordul tehát az áldás szó a szombattal kapcsolatban.
MACESZ: Kizárólag lisztből és vízből álló kovásztalan kenyér, magyarul pászka, vagy ritkábban szóhasználatban laska. A héber mácá (מצה) szó többes számú alakja (מצות). Ez az a kenyér, amelyet Izrael fiai nagy hirtelenjében magukkal vittek táplálékul az egyiptomi kivonulás idején, hiszen nem volt idejük arra, hogy kelt kenyeret süssenek az útra. Mi magunk is tapasztalhatjuk, hogy az Örökké-való csodái gyakran egyik pillanatról a másikra történnek; nem volt ez másképp őseink esetében sem. Ennek emlékére Peszachkor, azaz az egyiptomi kivonulás ünnepén 8 napon át maceszt eszünk. Ilyenkor tilos minden egyéb kovászos élelmiszer fogyasztása is.
Az idő rövidsége nagyon lényeges a macesz készítésénél. Pontosan 18 perc szükséges ugyanis ahhoz, hogy liszt és víz elegyéből a különféle kölcsönhatások eredményeképpen kovász keletkezzen. Ennek megfelelően a peszachkor fogyasztott macesz gyártási folyamata nem haladhatja meg a 18 percet az alapanyagok összekeverésének pillanatától egészen addig, míg a kész macesz kikerül a sütőből. Ez ma már nem probléma, hiszen gépesített macesz üzemek működnek szerte a világon. Egyes helyeken szokás azonban, hogy a Peszach előtti napon a közösség tagjai maguk is sütnek maceszt. Ezt micve-macesznek hívják.
HAMEC (חמץ): Kovász. A Peszach előtti időszakban ez a szó a zsidó háziasszonyok rémálma. Az ünnep idején ugyanis a hamec fogyasztása mindenféle formában tilos, sőt, még annak birtoklása is. Éppen ezért szokás Peszach előtt jelképesen eladni minden tulajdonunkban lévő hamecot egy nem zsidónak. Ilyenkor jön el a más kultúrákban sem ismeretlen „tavaszi nagytakarítás” ideje, amikor is az ember nem csak a lakását, a külső, fizikai környezetét tisztítja meg minden kovásztól, hanem mindeközben átgondolhatja, hogy mindez a kóserolás hogyan is hat „belül”. Ez tehát lelki értelemben is a megtisztulás, megújulás időszaka.
Boldog és kóser Peszachot kívánok mindenkinek!
Thursday, March 19, 2009
Etymologica
Új sorozatot kezdek Etymologica címszó alatt. Jobban mondva már el is kezdtem a Szombati Napló hasábjain, és majd ha már jó sok lesz, kiadok belőle egy könyvet. Bátorkodom ide is feltenni néhány szösszenetet, hátha nem lopják el.
A dolog lényege az, hogy a magyar nyelvbe beépült zsidó szavakat elemzem.
Hivatalosan szólva:
Célom olyan zsidó szavak rövid bemutatása, amelyek héber vagy jiddis eredetük ellenére beépültek a magyar köznyelvbe. Ezek egy része oly széles körben elterjedt, hogy a mai magyarság már nem is feltétlenül ismeri a szó etimológiáját, mások pedig inkább zsidó körökben használatosak.
I am starting a new topic here under the label “Etymoligica”.
I am going to write about the etymology of Jewish words that became part of the Hungarian language. Some of them are even in the dictionary. There words that originate from the Hebrew or Yiddish language are used daily by thousands of native Hungarian speakers. Some of these words are used mostly by Jews, but many of them are really a part of the language by now. Since many people may not be familiar with the root and the exact meaning of these words I will try to explain them.
I am not going to translate these writings into English since I don’t think it makes much sense, given that we are talking about Hungarian etymology. However, if anyone would like to know the meaning of a certain word mentioned in the subject line, please contact me and I will translate the article.
A dolog lényege az, hogy a magyar nyelvbe beépült zsidó szavakat elemzem.
Hivatalosan szólva:
Célom olyan zsidó szavak rövid bemutatása, amelyek héber vagy jiddis eredetük ellenére beépültek a magyar köznyelvbe. Ezek egy része oly széles körben elterjedt, hogy a mai magyarság már nem is feltétlenül ismeri a szó etimológiáját, mások pedig inkább zsidó körökben használatosak.
I am starting a new topic here under the label “Etymoligica”.
I am going to write about the etymology of Jewish words that became part of the Hungarian language. Some of them are even in the dictionary. There words that originate from the Hebrew or Yiddish language are used daily by thousands of native Hungarian speakers. Some of these words are used mostly by Jews, but many of them are really a part of the language by now. Since many people may not be familiar with the root and the exact meaning of these words I will try to explain them.
I am not going to translate these writings into English since I don’t think it makes much sense, given that we are talking about Hungarian etymology. However, if anyone would like to know the meaning of a certain word mentioned in the subject line, please contact me and I will translate the article.
Friday, March 13, 2009
Békesség / Serenity
I-stenem, adj lelki békét, annak elfogadására, amin változtatni nem tudok,
bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok,
és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.
G-d grant me the serenity to accept the things I cannot change,
the courage to change the things I can, and
the wisdom to know the difference.
bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok,
és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.
G-d grant me the serenity to accept the things I cannot change,
the courage to change the things I can, and
the wisdom to know the difference.
Subscribe to:
Posts (Atom)