Tuesday, January 25, 2011

Állás / Job 1

Éreztem, hogy így kell ezt. Nem nyílik meg új ajtó, míg az ember be nem csukja a régit. És tényleg.
Tegnap hívtak: megkaptam az állást! Februárban kezdhetek.
Ez azért nagyon jó, mert ez azt jelenti, hogy lesz munkám, munkahelyem, feladatom, napirendem, kollégáim, és persze remélhetőleg fizetésem is. Egy csomó olyasmi, amit az előző helyen hiányoltam.
Lesz hozzá üveggyöngy, úgyismint BKV bérlet, játékpénz azaz étkezési utalvány, és sporthozzájárulás, aminek nagyon örülök.
A cég és maga a hely szimpatikus; a meló multimeló. Majd meglátjuk.
Most mindenesetre örülök, és visszatért egy kicsit az önbecsülésem, hogy azért mégiscsak kellek valakinek, mégiscsak jó vagyok valamire. Ez jó érzés.

-------------------------------

Deep down I knew this is the way things go. The new door just won’t open if you close the old one. And so it is.
They called me yesterday: I got the job! I can start in February.
This is jolly good because it means that I will have a job, a workplace, a task, a schedule, colleagues, and of course hopefully a salary. Quite a few things I lacked at the old place.
In addition I’ll get a pass for public transportation, some food tickets and a cheap gym membership which makes me very happy.
The company and the place itself looks good to me; the job is a multi job. We’ll see.
So now I am happy and my self esteem has somewhat come back, lo and behold someone still needs me, I am still good for something. Feels real good.

No comments:

Post a Comment