Bulldozer?!

Akkor most hogy is van ezekkel a bulldózerekkel? Egészen döbbenetes új módi ez. Alig tudom elhinni, hogy ma délután három héten belül a második arab lop el egy bulldózert (!!!) egy jeruzsálemi építkezésről, és mint egy magvadult állat, megy be vele a város csúcsforgalmába zsidókat ölni. Bulldózerrel. Mert ettől béke lesz, ugye?!
Persze, tudom én, hogy előbb kinek-kinek belül kell rendet tenni ahhoz, hogy kint a világban is rend legyen. Nekünk kell jónak lenni, hogy a világ jó legyen. Meg azt is tudom, hogy most „dreiwoch” van, azaz a két böjtnap, Tammuz 17. és Av 9. közötti amúgy is negatív energiájú 3 hetes időszak, amikor annyi sok rossz történt a (zsidó) világban az elmúlt évezredek során. Ekkor tetőzik a gyűlölet, a sok keserűség, a békétlenség, ami végül a Jeruzsálemi Szentély lerombolásához is vezetett. A szomorúság időszaka. Miért lenne ez az év kivétel?
De azért ez a bulldózer dolog mégiscsak döbbenetes.
Bár abban is van igazság, hogy végül is ők csak a „dolgukat végzik”. A piszkos munkát. Hogy ez tükrözi a világ mai állapotát, helyzetét, ami Izraelben történik. Hogy ez mind jel, figyelmeztetés, hogy kapjuk már össze magunkat, de gyorsan, mert különben nagy bajban vagyunk.
Oda kell figyelni jól a jelekre. Néha azt sem tudni biztosan, egy adott dolog jel-e, vagy „csak épp úgy esett”. És ha jel, vajon merre mutat, mit jelez?
Bárcsak tudnám, hogy kell jónak lenni. Hogy merre kell menni, mit kell tenni. Hogy mi a helyes, hogy mi a jó. Vajon mennyire értékes az, ha jót teszünk, de közben rossz nekünk? Vagy ha jó nekünk, de rosszat cselekszünk? Egyáltalán, ki dönti el, mi a jó és mi a rossz? Van-e abszolút jó? Van-e abszolút rossz? Szerethetjük-e I-stent, s másokat, ha magunkat nem szeretjük? És szeretni kit, s hogyan kell? S vajon hol van az igazság? Sok bor folyt el, mégsem leljük.
Bárcsak tudnám, bárcsak érteném…


What’s up with these bulldozers? This new “fashion” shocks me deeply. I can not believe that this is the second arab in three weeks that stole a bulldozer (!!!) today from a construction in Jerusalem, and as a savage animal gone wild drive into the traffic jam of the city to kill Jews. With a bulldozer. Is this really the way to peace?
Yes, I do know very well that we should all make order inside; so there can be order outside, in the world as well. We must be good; so that the world can be good as well. I also know that we just entered the “dreiwoch”, the 3 weeks long mourning period between the fast days of the 17th of Tammuz and the 9th of Av, which is anyway a time with bad energies when so much bad happened in the (Jewish) world throughout history. This is a time of hatred and bitterness that ultimately lead to the destruction of the Holy Temple. A time of spite and sorrow. Why would this year be different?
Still, this bulldozer story shocks me so deeply.
If I come to really think of it, I realize that they are “only doing their job”. The dirty work. And that what happens in Jerusalem mirrors the state the world is in. That all these are signs, reminders to get ourselves together, quickly, or else we’re in big trouble.
Good attention must be paid to the signs. Sometimes it’s hard to know whether a given happening is a sign or just “an accident”. And if it’s a sign, what does it tell us, where does it point to?
I wish I knew how to be good. Which way to go, what to do. What is right and what is wrong. What is the value of good deeds if they make us feel bad? And what if we feel good but do bad? Anyway, who decides what is good and what is bad? Is there absolute good? Is there absolute bad? Can we love G-od and others if we do not love ourselves? Who and how should be loved? And where is the truth? So much wine had spilled still it gets lost sometimes.
How I wish I knew, I wish I’d understand...