Bóvli

Azt már tudjuk, hogy a zsidó kereskedők egykor kocsin hordták a szajrét, ami jiddisül nem más, mint maga az áru, a portéka.
A szajré közé pedig időnként óhatatlanul is keveredik bóvli. De mi is az a bóvli? A magyar szóhasználatban a bóvli leginkább értéktelen, rossz minőségű, nehezen eladható vagy éppen megvételre nem érdemes árut jelöl. Egyes vélemények szerint a hagyományos zsidó szóhasználatban a nehezen férjhez adható lányt is nevezték így, de inkább maradjunk az előbb említett jelentésnél.
Bovel, vagy más kiejtésben Bável vagy Bábel (בבל) a Babilonként is ismeretes ókori mezopotámiai város héber neve. Bóvli az, ami Bábeli, tehát Babilonból származik. Hogy az miért értéktelen? Mert Babilon a zsidók számára mindig is az a hely volt, ahonnan a rossz dolgok jöttek.
Kezdjük mindjárt a toronnyal. A híres bibliai történetből ismert Bábel tornya nem volt éppen egy szerencsés vállalkozás, tekintve, hogy rossz céllal épült, és nem sokkal később éppen ezért le is dőlt.
Aztán az i.e. 6. században jött a babiloni fogság, melynek ideje alatt a próféták, akiktől a Tanach, azaz a zsidó Biblia számos könyve származik, meglehetősen elítélően nyilatkoztak a városról. Babilon így a bűn, az erkölcstelenség szimbóluma lett.
Ám hozzá kell tennünk, hogy nem minden bóvli, ami bóvli. Hiszen pont a babiloni fogság után Babilóniában maradó zsidó közösségek nagy rabbijainak közös munkájából született meg az i. sz. 5. században a Babilóniai Talmud, amely a poszt-biblikus zsidó irodalom egyik legfontosabb szentkönyve.