festett ma este valaki a homlokomra egy amúgy egyáltalán nem duhaj Purim party-n, ahol aláírást is gyűjtöttem (végre megint az a jó kis régi kisz titkáros feeling), bár nem biztos, hogy megváltottam vele a világot, de legalább megpróbáltam; aztán ettem rizseshúst, úgyismint piláf (nyami), csomó mindenkivel találkoztam, és végül olyasmit tettem, amit még soha, pedig mindig tudtam, hogy valamikor meg fogom, mióta csak egyszer egy gimis irodalomórán meghallottam Ottlik mondatát, miszerint:
"Nehéz nők nélkül" - mondta Medve. - "Fogják az ember homlokát, ha hány. Megfigyelted, Bébé?"
Aztán miután fogtam, jól haza is kísértük, megspórolva ezzel az egyik cimbora konditerem belépőjét, aki egy darabig hősiesen ölben vitte. Szeretem ezeket a furcsa beszélgetéseket az éjszakai utcán.
Most pedig megyek aludni.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment