Jók is ezek a kora nyári – késő tavaszi éjszakába észrevétlenül nyúló esték, amikor zsong a város, és benne az utcákon a sok békés dülöngélő jóember, idebent meg gyengéden duruzsol a számítógép, és amikor már minden aranyos gyerek Rémusz bácsiról álmodik; ilyenkor az ember messze vágyik, vagy ha közel is, mindenképp valami jó dologra. De vajon mire? Arra, ami nincs. Az pedig kincs, mint azt tudjuk jól Piedone óta.
Szóval ilyenkor jó kis dolgok kell, hogy történjenek.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment